Holy Sepulcher Church, Jerusalem

A nagyhét Jeruzsálemben

Közzétette:

 

 

Jeruzsálem és a nagyhét! A görög egyház Jézus élete helyszínén a 4. századtól kezdve valósággal végigjátssza Jézus utolsó napjainak az eseményeit. Virágvasárnap a püspök, aki Jézust megszemélyesíti, szamárháton vonul be az Olajfák hegyéről a feltámadás-templomba. A gyermekek ugyanazzal az üdvkiáltással fogadják, mint annak idején Jézus Krisztust s olajfaágakat hintenek elébe, zöldcsütörtökön az úrvacsora szerzésére való emlékezéssel együtt végzi a pátriárka a lábmosás szertartását s e napon szenteli nemcsak az olajat, hanem a 30 -féle alkatrészből álló szent myront is. A nagypénteki istentisztelet meg ezzel kezdődik s egész napon át tart. A templom közepén felállított kereszt körül egész nap szentíráshelyeket recitálnak, imákat mondanak és énekelnek. Este sebeit csókolva imádják Krisztust s kendőre festett képmását körmenetben körülvíve sírba helyezik. A 4. században a pátriárka e napon a trónusán ülve Krisztus keresztjének darabját tette közszemlére s a nép három órán át csókolgatta sírva azt a fát, amelyen Krisztus kiszenvedett. Közben a papság zsolozsmákat zengedezett. Megrázó hatású szertartás, melynek hatását fokozta az, hogy a hívek egész héten át böjtöltek s az éjszaka egy részét is virrasztva töltötték. A nagyszombati istentisztelet központja Jézus sírja, melyet a sirató énekeket zengő hívek égő gyertyákkal állnak körül. A sírban fekvő képet tömjénnel megfüstölik s a templom körül viszik, majd megint a helyére teszik s a hívek egymásután megcsókolják. A szentsír-templomban egymás hegyén-hátán álló nép Krisztus helyett egy-egy zarándokot emel a feje fölé s azt adja kézről-kézre s siratja Krisztusként. A gyászszertartás a szent tűz csodájával kezdődik. A pátriárka bevonul a templomba s a szent sírnál az isteni kegyelem egy sugaráért könyörög. Könyörgése meghallgattatásra talál. A tűz kigyullad, mire a pátriárka lehányja magáról díszes ruháit s a szent tűzzel berohan a szentélybe, a zarándokok pedig ujjongva adják tovább a szent tüzet s gyújtják meg vele gyertyáikat. Naumann Frigyes kissé cinikus magyarázata szerint a szent tüzet régen az olajjal preparált csillárzsinóron át nyerték, most azonban a pátriárka zsebéből kivett gyufával állítja elő, a szertartás azonban a hívőkre óriási hatással van és a nép részéről sok elemi vallásos érzés jut benne kifejezésre. Vasárnap hajnalban fehérbe öltöztetett templomban ünneplik Krisztus feltámadását s csókolják sorra egymást annak örömére, hogy Krisztus feltámadott!

 

Holy Sepulcher Church, Jerusalem

Szent Sír-templomnak hívják azt a keresztény templomot (latin: Ecclesia Sancti Sepulchri) amely Jeruzsálemben található, a feltételezett Golgota helyszínén épülve. Ez a szentély magában foglalja Jézus Krisztus keresztre-feszítésének és egyben közeli sírjának és feltámadásának helyét. A templom a kereszténység egyik legfontosabb szentélye. Fotó: Oded Balilty

A jeruzsálemi nagyheti szertartásokból nőttek ki szerte a világon, különösen pedig Rómában a nagyszerű nagyheti ünnepségek, melyek azután különbözőképpen módosultak. Rómában a pápaság minden fényét és pompáját kifejti, hogy minél hatásosabbá és bensőbbé tegye őket, a protestáns egyházakban viszont nem maradt más belőlük, mint a passió éneklése, ami azonban fogalmat sem nyújt a keleti és a római katolikus egyházak nagyheti istentiszteleteinek változatos és gazdag tartalmából.

Forrás: Szimonidesz Lajos – A világ vallásai (517—518. oldal) Könyvértékesítő Vállalat utánnyomás-sorozata, Dante Kiadás, Háttér Kiadó. Budapest ISBN 963 7455 93 0

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s