Gyula Háry: Pilvax, 1848

Március idusa 1848-ban

Közzétette:

 

 

Pozsonyba, ahol a magyar országgyűlés ülésezett, és Pestre, ahol az értelmiség és a polgárság vitatta az eseményeket, március első napjaiban érkezett meg a párizsi forradalom híre. Ennek hatására mindkét városban felgyorsultak az események. Az országgyűlés sietősre fogta a polgári átalakulást kiteljesítő törvényjavaslatok tárgyalását, és március 3-án Kossuth indítványára olyan felirati javaslatot fogadott el, amely a belső reformok mellett „minden idegen [be]avatkozástól független, nemzeti kormány” kinevezését kérte az uralkodótól. A pesti radikálisok azonban ezt is kevesellték. Úgy döntöttek, hogy petíciókkal, beadványokkal próbálják az országgyűlést gyorsabb és merészebb törvényhozásra ösztökélni, s egyben Kossuthnak támogatást nyújtani. Ezekből a tervezgetésekből született meg március 11-ére a híres 12 pont, amelyet Irinyi József, egy Bihar megyei születésű fiatal jogász és irodalmár öntött formába, s amelyet Jókai véglegesített 14-én. Bár ez egy-két ponton túlment a Kossuth felirati javaslatában foglaltakon, egészében véve megfelelt az országgyűlési reformnemesség liberális jellegű átalakulási programjának. Ezért némi vita után az Ellenzéki Kör is elfogadta. A petíciót több ezer aláírással ellátva kívánták eljuttatni Pozsonyba, ezért a március 19-ei országos vásár napjára aláírásgyűjtő nagygyűlést és ünnepi bankettet kívántak szervezni. Petőfi Sándor erre az alkalomra írta március 13-án a Nemzeti dal című költeményét, amelyben már nem az országgyűléshez, hanem a néphez fordul, s nem reformokra, hanem felkelésre, forradalomra szólít fel.

 

Gyula Háry: Pilvax, 1848

Háry Gyula: A Pilvax kávéház 1848-ban

Március 14-én megérkezett a bécsi forradalom híre, és ez újabb fordulatot adott az eseményeknek. A pesti ifjak úgy döntöttek, hogy a cenzúrára fittyet hányva másnap engedély nélkül kinyomtatják a 12 pontot és a Nemzeti dalt, ami meg is történt. És ezzel megkezdődött a forradalom. Reggel még alig tucatnyian indultak a Pilvax kávéházból, ám mire az egyetemet útba ejtve 10 és 11 óra között a mai Astoria és a Ferenciek tere közötti Hatvani útra, Landerer és Heckenast nyomdájához értek, már több ezren lehettek. A Nemzeti Múzeum előtt megrendezett délutáni nagygyűlésen pedig legalább tízezren hallgatták a szónokokat. A katonaság sem ekkor, sem később nem avatkozott be: a Helytartótanács nem mert erőszakot alkalmazni. A délután Táncsics Mihály kiszabadításával végződött budai börtönéből, az este pedig a Bánk Bán cenzúrázatlan bemutatásával a Nemzeti Színházban.

 

Landerer & Heckenast, 1848

A szabadsajtó első terméke Pesten 1848. március 15.

A pesti események a pozsonyi követeket még nagyobb gyorsaságra, az uralkodót pedig engedékenységre ösztönözték. Ennek tudható be, hogy a teljhatalommal felruházott nádor, István főherceg március 17-én felkérte kormányalakításra Battyány Lajost, az országgyűlés pedig néhány nap alatt törvényjavaslatokba foglalta mindazt, amitől korábban éveken át ódzkodott.

 

István főherceg nádor és Kossuth Lajos megérkezése Bécsbe, 1848. március 15.

István főherceg nádor és Kossuth Lajos megérkezése Bécsbe, 1848. március 15. (mek.oszk.hu)

A kijelölt miniszterelnök javaslatait elfogadva az uralkodó április 7-én nevezte ki a kormányt. Az első független, felelős minisztérium koalíciós alapon, a liberálisok különböző irányzatainak képviseletével jött létre. A kormányfő a főrendi ellenzéket, a pénzügyekért felelős Kossuth és Szemere Bertalan belügyminiszter a liberálisok baloldalát reprezentálta. Deák Ferenc, aki az igazságügyi tárcát kapta és Klauzál Gábor gazdasági miniszter a mérsékelt liberálisokhoz tartozott. Báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter a centristákat képviselte, az elszigetelődött Széchenyi, aki a közlekedésügy élére került, konzervatív liberális, herceg Esterházy Pál, „a király személye körüli” miniszter pedig – egyedüliként – konzervatív nézeteket képviselt. Mészáros Lázár hadügyminiszter katonaként hivatalosan egyik irányzathoz sem tartozott, ténylegesen azonban ő is a liberalizmushoz kötődött.

Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története (332—333. oldal) Kossuth Kiadó, 2017 ISBN 978-963-09-9005-9

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s