A skót James Watt (1736-1819) a közhiedelemmel ellentétben nem maga találta fel a gőzgépet, hanem csak tökéletesítette: kezdetleges szivattyúból általánosan alkalmazható munkagéppé fejlesztette. 1764-ben éppen a Glasgow-i Egyetem számára készített oktatási segédeszközöket, amikor felfigyelt az angol Thomas Newcomen 1712-ben feltalált gőzgépére, amellyel vizet szivattyúztak ki bányákból, ámde nem volt elég hatékony, sem igazán megbízható. Watt 1769-ben nekiállt tökéletesíteni, majd szabadalmaztatta is a maga kondenzátorral is ellátott modelljét. Négy év múlva ismerkedett meg a birminghami üzletember Matthew Boultonnal; ebben a városban alapították meg közös cégüket. 1776-ban már több gőzszivattyút is gyártottak. Ezek nyomban nagy sikert arattak, mert mintegy háromszor hatékonyabbak voltak a Newcomen-gépnél.
Az egyenes körösítése
A következő lépésben Watt olyan gépet akart tervezni, amely forgómozgássá alakítja át a gőz energiáját. Első kísérlete a „gőzkerék” megalkotása még független volt a sikeres szivattyútól, és nem is vált be. Boulton azonban anyagi okokból egyre ösztökélte Wattot, hogy valahogyan alakítsa át az első gőzgép fel-alá mozgását forgóvá. Mivel a fogantyút, amellyel ezt el lehetett volna érni, már valaki más szabadalmaztatta, Watt egy naprendszermodellre emlékeztető szerkezettel oldotta meg a problémát. A forgó gőzgépek aztán már sokféle feladat elvégzésére alkalmasak voltak a műhelyekben és a gyárakban, s nem utolsósorban lehetővé tetté gőzzel meghajtott járművek készítését.
Watt forgó gépe, Watt gépében a szénégető kemence által felhevített kazánból egy hengerbe áramló gőz hajtotta meg a dugattyút. Watt találmányának a lényege a különálló kondenzátor volt. Párhuzamos rudak kötötték össze a dugattyút a lendítőkarral, amely meghajtotta a kereket. 1800-ig csaknem 1500 ilyen gép készült el Nagy-Britanniában, elősegítve az ipari forradalmat is.
Tökéletesítés
Watt további javításokat is eszközölt a gőzgépén, így megalkotott egy centrifugális szabályozót: ez a szerkezet automatikusan lelassította a gépet, mielőtt megbokrosodott volna. Watt találta ki a lóerő még ma is használt mértékegységét is a gép teljesítményének mérésére. Watt és Boulton szépen meg is gazdagodott a szabadalmakból és a gépek eladásából.
„A mozdonyt feltaláló Watt és Stephenson részben feltalálta magát az időt is.”
(Aldous Huxley: Time and the Machine [„Az idő és a gép”], 1937)
Forrás: Az emberiség története (276-277. oldal) Corvina Kiadó 2015 ISBN 978 963 13 6315 9