gems

„Drágakövek beszéde”

Közzétette:

 

 

Kosztolányi a „Zsivajgó természet” című kötetében játékosan, olykor tréfásan, máskor költői gondolatokat közölve virágokat, állatokat, lepkéket, fákat, rovarokat, bogarakat, ásványokat, drágaköveket szólaltat meg, hogy találóan és politikusan jellemezve tárgyát egyben a maga ars poeticájáról és világszemléletéről valljon. Hol versben, hol prózában szólal meg, de a műfajtól függetlenül mindig a játékos költészet, a magával ragadó líraiság hangján. Kiemelkedő ciklusa a kötetnek a „gyümölcsös-kosár”, lírai miniatűrök tökéletes foglalata.

 

gems

 

GYÉMÁNT.

– Adamas! A legyőzhetetlen, a legkeményebb! Mindenkit megkarcolok. Ki karcol meg engem? Spinoza valaha Amszterdamban próbált köszörülni, kicsiszolni, de nem birt velem. Én köszörültem, csiszoltam ki őt. Tőlem tanulta gyémántlogikáját. Királyi koronákban villogok, dollár-milliomosnők aszott keblén, hervatag fülcimpáiban, de mindig közönyösen, függetlenül tőlük, rájuk se hederitve. Másnap, hogyha elárverezik ékszerüket, éppugy szikrázom egy ügynök sötét páncélszekrényében, hol nincs is közönségem. Az embereket tulélem. Századokon át folyton gazdát cserélek. Természetem a hütlenség. Csak egyhez vagyok hü. A szegény üvegestóthoz. Annak kopott bőrtáskájában mindig találok egy darab gyémántkát, mert ez az ablakvágó szerszámához szükséges. Hitvány gyémántrögöcske ez, igaz. De örökre nála marad.

 

RUBIN.

– Kleopátra naponta galambvérben fürösztött, azzal locsoltatott, hogy friss maradjak. Nem sejtette, hogy nem a galamb vérétől piroslok, hanem az ő tüzétől. Ma is azért izzom igy, mert az ő mellén aludtam, mikor Antoniust csókolta. Éjszaka, ha véletlenül elhajitasz, fölgyujtom a boglyát, az asztagot, az egész szérüskertet. Szerelemmel hamvasztom el a világot.

 

ZAFIR.

– Egy indiai isten kék szeme. Ne lopj el. Isten szeme mindent lát.

 

OPÁL.

– Előkelő, beteges, sápadt jósnőhöz hasonlitok, aki csak rosszat jósol s szerencsétlenséget, tébolyt, romlást hoz. Hajdanában főrangu hölgyek kedveltek, de mióta kiismertek, senki se visel, még a bolti lányok sem. Tekintve a változott körülményeket, öngyilkosokhoz ajánlkozom, a biztos sikerért szavatolva, féláron.

 

SMARAGD.

– Mi illik a te szép, vad kedvesedhez?
Mi hüti forró lázát? A smaragd.
Tedd gyürüjébe e zöld, lanyha békét
S hogy meg ne unja hüvös, tiszta ékét,
Müvész, kemény, fényes lánggá faragd.

Forrás: Kosztolányi Dezső – Zsivajgó természet (1930)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s