Dama de Elche

Spanyol kultúráról – röviden

Közzétette:

 

 

A legrégebbi spanyolországi barlangfestmények az őskőkorszakból származnak, Altamirában fedezték fel őket. A kelta-ibérek alkotása az „Elchei nő” mészkőből faragott szobra (Kr. e. 5. század), ami jelenleg a  Museo Arqueológico Nacionalban látható. A római korra sok építmény Dama de Elcheemlékeztet. Az első keresztény templomokat a nyugati gótok építették a 7. századtól.

A spanyol művészetre jelentős hatást gyakoroltak az arabok (mórok). A Mezquita, a córdobai Nagy Mecset (785—990) „oszloperdeje miatt híres. Az Alhambra, a granadai királyi palota (14—15. század) pompás termeivel, udvaraival és díszkertjeivel az iszlám világi művészetének csúcspontját jelenti Európában. Az Alhambrától keletre emelkedik a Palacio del Generalife, az 1319-ben befejezett árkádos, galériás uralkodói palota, szép udvarokkal.

A reconquista után kialakult mudejár-művészetben (keresztény-mór keverék stílus) mindenek előtt a gótika elemei olvadtak össze az arab stílusjegyekkel (a sevillai Alcasar, 14. század). Az északi országrészben (Galícia, Katalónia), melyet nem hódítottak meg az arabok, a 10. századtól kezdve erős dél-franciaországi befolyás alatt a román művészet fejlődött ki (Santiago de Compostela zarándok temploma és a Santa Maria-kolostor Ripollban, mindkettő a 11. századból). A gótika korában épültek a gazdagon díszített, nagy székesegyházak (pl. Burgos, León, Toledo, Sevilla és Barcelona). A román és gótikus korszakban a festészet és a szobrászat is virágkorát élte (a Pireneusok-beli Tahull falu Szent Kelemen templomának freskói, melyek ma Barcelónában, a katalán művészet múzeumában láthatók; a ribasi oltárbaldachin, ma a vichy-i múzeumban).

 

Royal Library Inside El Escorial Spanish

Az Escorial könyvtára. A hatalmas palota megépítésével II. Fülöp király nemzeti emlékművet emelt.

A spanyol reneszánszra jellemző a mudejár továbbfejlesztett változata, a platereszk stílus, amely különösen az épületek homlokzatának díszítésében nyilvánul meg (a burgosi székesegyház „aranylépcsője”, a salamancai egyetem homlokzata). Nevezetes reneszánsz épület V. Károly palotája Granadában (16. század), valamint az itáliai manierizmus stílusában felépített El Escorial palota (16. század), Madridtól északnyugatra. A korszak leghíresebb festője El Greco (1541 —1614), akinek szenvedélyes, látomásos stílusa a manierizmus csúcsát jelenti.

 

Sagrada Familia

Antonio Gaudí (1852—1926) alkotásai hangsúlyt adnak Barcelona építészetének; elsősorban a különleges és befejezetlen „Sagrada Familia”, a Szent család-templom.

A barokk korban (17—18. század) készült el a granadai és Santiago de Compostela-i székesegyház homlokzata. A barokk festészet csúcspontját Velázquez (1599—1660) és Murillo (1617—1682) munkássága jelenti. Francesco de Goya (1746—1828) kíméletlenül realista festményei már elfordulnak a rokokó játékos világától. A 19. században az európai klasszicizmus hatása érvényesült a spanyol művészetekben. A nemzeti sajátosságok csak a 19. század végén, Antonio Gaudí épületeiben erősödtek fel ismét (Sagrada Familia-templom Barcelonában). A 20. század európai festészetében kiemelkedő helyet foglalnak el többek között Juan Gris, Joan Miró, Salvador Dali és a kor talán legnagyobb festője, Pablo Picasso (1881—1973).

Forrás: Ezerarcú világunk – Európa (343. oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1991 ISBN 963 7961 04 6 ISBN 963 7961 06 4

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s