Egyesült Államok
A vulkanológusok, a tűzhányók szakértői két szót is átvettek a hawaii nyelvből:pahoehoe („sima”) aa („durva”). Ezekkel kétfajta lávaömlést különböztetnek meg: az első
értelemszerűen folyékony, és megszilárdulásakor sima, némileg kötélszerű alakzatot formáz az alatta gyorsan folyó anyag hatására, a második tömbösödik, mert ez alatt lassan mozog az izzó lávafolyam.
A hawaii nyelvnek külön szava van mindenre, ami a kráterekkel és a kitörésekkel kapcsolatos, ami érthető, hiszen a hawaiiak egy olyan víz alatti vulkánsornak a felszínre emelkedett legtetején élnek, amely 70 millió éve kezdett kialakulni 5800 kilométer hosszan a Csendes-óceán fenekén. A szigetek tűzhányói csupán apró részét képezik ennek a víz alatti hegyláncnak, de azért lenyűgözőek a méreteik: a 4169 méterrel a tengerszint fölé nyúló, mintegy 400 ezer éve kiemelkedett Mauna Loa a világ legnagyobb működő tűzhányója – sőt a legmagasabb is, ha azt is tekintetbe vesszük, hogy az alja 5 kilométerrel a felszín alatt van.
A Kilauea-vulkán legaktívabb krátere, a Puu Oo 1986. január 3-tól folyamatosan ontja magából a lávát, így ez az utóbbi idők leghosszabb kitörése.
A 4019 méter magas Kilauea-vulkán, amely 1983 óta folyamatosan produkál kitöréseket,
csak 50-100 ezer éve emelkedett ki. A pahoehoe típusú lávafolyamok miatt mindkét hegy oldala egyenletes lejtő, s mindkettő benyúlik a Hawaii-sziget (más néven: Nagy-sziget) déli részén kijelölt park területére. Ez a szigetcsoport legfiatalabb tagja. Területe egyre gyarapszik, mivel öt vulkán is rendszeresen ontja rajta a lávát.
A védett terület magva, a Kilauea igen látványos hely: itt van az esőerdő, a Puu Oo-kráter magmájától felforrt, kilométereken át az óceánba folyó víz; kénes kigőzölgések, a száraz bazalton is megélő növényzet, 500 éves lávaalagút, 50 éve megszilárdult, de még mindig gőzölgő lávató, továbbá egy még folyékony lávató a Halemaumau kráterben, melynek neve „örök tűz otthoná”-t jelent. A helyi monda szerint Pele, a tűz és a fény teremtő-pusztító istennője lakik itt a vulkánok mélyén, és neki tulajdoníthatók a kitörések és más látványos jelenségek.
Nem meglepő, hogy a növény- és állatvilág is különleges errefelé. A Hawaii-szigetek 3 ezer kilométerre fekszenek a legközelebbi szárazföldtől, Amerikától, így ez a legelszigeteltebb föld a világon, és az élővilága is sokkal sajátosabb, mint például az erről ugyancsak híres Galapagos-szigeteké. Ez a flóra és fauna a legrégebbi sziget, Kauai létrejöttekor, azaz jó ötmillió éve kezdett kialakulni mindenfajta külső hatástól mentesen, ezért aztán az itteni élőlények 90%-a sehol másutt nem fordul elő. Mára nem is egy a kihalás szélére került, részben azért, mert az emberek által idetelepített idegen fajokkal kell versengenie. Ide sorolják például a szép élénkvörös tollazatú gyapjasmadarat is, a szigeteken élő, azok elszigeteltségéhez képest meglepően sok verébalakú énekesmadárfaj egyikét.
A park névjegye
- Hol található: Hawaii szigetek
- Megközelítése: Hilóból
- Területe: 1348 km2
- Alapítva: 1916
- Állatvilága: 23 fajta énekesmadár (pl. gyapjasmadár), hawaii lúd, viharmadár és ölyv, Lasiurus cinereus denevér, a Halloween-tökfejre emlékeztetőhátú Theridion grallator pók, a hűsevő hernyójú Eupithecia lepke
- Növényzete: 23 veszélyeztetett szövetes növény, közte 15 fafaj
- Útvonalai: három kövezett: Crater Rim, Chainof Craters, Mauna Loa
- Éghajlata: nedves trópusi és mérsékelt
- Mikor utazzunk: bármikor
- Korlátozások: Kahuku környéke csak hétvégén van nyitva. Egyes részeket ideiglenesen lezárhatnak biztonsági okokból (pl. túl sok kénes gáz jelenléte miatt).
Forrás: Elena Bianchi – A világ legszebb nemzeti parkjai (154-155. oldal) Corvina Kiadó 2016 ISBN 9789631363739

