Daphnis and Chloe cover

Az antik regény

Közzétette:

 

Az ókorból fennmaradt, hosszabb, prózai, fikciós vagy félig fikciós szövegeket azután kezdték el regénynek nevezni, önálló műfajnak tekinteni és fokozott figyelemmel vizsgálni, hogy az európai irodalomban a regény központi műfajjá vált, és kiemelkedő tekintélyre tett szert. Az ókorban az ilyen szövegek egyáltalán nem számítottak fontosnak (nevet sem adtak a műfajnak), inkább irodalom alattiak voltak, amit sok mű vázlatos kidolgozása, alacsony stiláris színvonala is mutat. A papiruszleletek tanúsága szerint azonban a regény közönsége ennek ellenére nem különült el a műfajok hierarchiájában magasabb szintet képviselő típusoktól: a regény nem volt a kevésbé műveltek vagy a tömegek olvasmánya. Tekintve, hogy a lakosság milyen kis része tudott egyáltalán olvasni, és hogy a könyv milyen drága dolog volt, nem is nagyon képzelhető el kétféle olvasóközönség. Ugyanazok olvastak regényt, mint eposzt vagy értekezést, csak nyilván másféle céllal, másféle élményt keresve.
A regénynek két típusát szokás megkülönböztetni, az idealizálót és a reálisat. Az egyikben egy gyönyörű fiú és egy gyönyörű lány egymásba szeret, de a véletlen elválasztja őket, és csak sok-sok kaland sorozatán át tudnak ismét találkozni. Közben mindvégig változatlan formában őrzik önazonosságukat, ami elsősorban szexuális tisztaságot és a másik iránti, az egész ént betöltő szerelmet Daphnis and Chloe coverjelent. (Sajátos altípust képvisel Longos Daphnis és Chloéja, amely az ideális szerelmespár utaztatás nélküli történetét egy zárt, bukolikus világba helyezi.) A másik típusban a szereplők szintén kalandok sorozatát élik át, de eközben inkább csak fizikai létüket akarják megőrizni. Enni- és innivalóra van szükségük, ruhára és szexre vágynak. A kétfajta regény között nem lehet nemzeti alapon különbséget tenni: csak a hagyományozódás véletlenén múlott, hogy az utóbbi típusból latinul maradtak fenn művek. A papiruszleletekből úgy látszik, ennek is megvolt a görög hagyománya.
Találunk azonban olyan műveket is, amelyek a műfajt megpróbálták mintegy beemelni a magas irodalom világába. Ennek jele a finom stiláris kimunkálás, a csiszolt retorika, ami akár még az igényes verses formák integrálását is megengedheti, ha Petronius Satyriconját a történetmondásos jelleg szempontját követve regénynek tekintjük. Jele továbbá az olyan bonyolultabb szerkezeti megoldások alkalmazása, amelyeknek értelmezéséhez és értékeléséhez az olvasónak viszonylag nagy aktivitást kell kifejtenie, és mozgósítania kell irodalmi műveltségét. Apuleius (Kr.u. 125k.-170k.) Az aranyszamár közepére egy igen terjedelmes mesebetétet helyezett, amely sok párhuzamot mutat a főtörténettel, és annak értelmezéséhez szolgáltat szempontokat. Héliodóros a történet előadásának időviszonyait tekintve az Odysseia kompozíciójának mintájára alakította az Etiópiai történetet (magyar fordításának címe: Sorsüldözött szerelmesek). Ennél is fontosabb, hogy mind Apuleius, mind Héliodóros lemond a regényekben szokásos, megnyugtató ciklikusságról: a regény végén elért helyzet nem azonos azzal, ami már a regény elején is majdnem megvalósult; az ő hőseiknek komoly fejlődésen kell átmenniük. Ahelyett, hogy a szerelmesek ugyanott egyesülnének boldog házasságban, ahol a történet kezdődött, a bölcsek utópikus mintaállamának lesznek uralkodói; Lucius (az Aranyszamár hőse) pedig beavatást nyer Isis misztériumaiba, és a titkos tudás megszerzésére, élete alapvető átalakítására láthatólag azok a tapasztalatok tetté alkalmassá, amelyeket szamárként, egy emberalatti lét pokoljárása során szerzett. A küzdelmek által elért ideális végállapot sajátosságainak filozófiai jellegű megalapozása mindkét esetben olyan világnézeti tartalmaknak legalábbis sugalmazását építi a szövegbe, amelyek idegenek a hagyományos, szórakoztató regénytől.

Hajdu Péter (szepmuveszeti.hu/hyperion/lexikon) 2007

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s