arany övveret

Avar művészet

Közzétette:

 

 

Nomád törzsi szerveződésük következtében a korai türk népek földrajzi helyzete szüntelenül változott az eurázsiai sztyeppövezeten belül; az írott források ezért csupán sztereotip megállapításokat tettek róluk: ugyanazzal a névvel határoztak meg újabb és újabb törzseket egy adott területen, vagy ugyanazt a csoportot többféle elnevezéssel is illethettek. Ebből adódik, hogy a térségben előkerült régészeti leletek csak bizonytalanul attribuálhatók egyes népeknek. Például az avarokról először mint arról a népről vagy országról hallunk, amely az 5-6. század fordulóján Tokhárisztánban rendezkedett be, élén a más etnikumú Heftalita-dinasztiával. Ahhoz képest, hogy a görög szerzők kulturált városlakóknak nevezték a heftalitákat (igaz, a kínai források erről nem tudnak), kultúrájuk szinte ismeretlen. Birodalmuk 557 és 561 között semmisült meg, amikor I. Khuszrau Anósírván szászánida király (531-579) és Istemi türk kagán (552-575) összehangolt támadássorozatot indított ellene. Ekkor az avarok egy része – Justinus szerint mintegy 20000 katona – felkerekedett, és nyugat felé vonult. Az őket üldöző türköktől hajtva jutottak el a Kárpát-medencéig, amelyet 567-ben meghódítottak. Így az itt talált, 6-9. század közötti keltezésű sírleletek nagyrészt az avar művészet emlékei, de legalábbis avar előkelők számára készült alkotások lehetnek. Döntő hányaduk sírmelléklet, nagy mennyiségű aranykinccsel. Remekművű a tépei (Hajdú-Bihar megye) kagáni sír arany álcsatja (7. század, 1. kép). Az alig 5 cm hosszú övveret szinte a korabeli ötvösség valamennyi technikáját igénybe veszi. E tipikusan közép-ázsiai rangjelvény-típus az avarokkal érkezett Magyarország területére, ahol más sírokban is megtalálták (Bócsa). Igaron (Fejér-megye) fonott mintás arany övveretek egész sorozata került napvilágra (7. század, 2. kép). Ezek többségén préselt, összekulcsolódó láncminta látható, amely szinte tökéletesen azonos az avar, sőt az eurázsiai művészet egyedülálló leletegyüttesének, a nagyszentmiklósi aranykincsnek fonatos motívumaival (3. kép).

 álcsat arany övveret nagyszentmiklósi aranylelet

1: Dabasi András | 2: Kónya Kálmán | 3: Rácz István nyomán

 

Szántó Iván – Avicenna Közel-keleti Kutatások Intézete ELTE BTK Iranisztikai Tanszék

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s