Hagyományos arab viseletek és szőttesek

Közzétette:

 

 

Eltűnőben vannak, de a nagyvárosoktól távolabb még ma is művelik a textilszövés hagyományos módszereit. Beduin örökség a színpompás öböl-vidéki kézimunka. Nomád társadalmakban a család mindent képes volt önmaga számára előállítani, míg a városi bazárokban a szabók saját céhet alkottak. A teveszőrből vagy gyapjúból szőtt, télen meleg, nyáron hűvös sátrakat – párnahuzatokkal, takarókkal, zsákokkal, stb. együtt – nők készítették. Természetes színeket használtak: a bíbort egy különleges csigából, az indigót fából, az okkert agyagból nyerték. A bazárokból kikerülő hímzett díszruhák inkább férfimunkák (1. kép), és ma már főleg varró- és hímzőgéppel készülnek. Ékszernek is beillő aranyszálakat, sőt, gyöngyöket hímeztek beléjük (2. kép). Minél nagyobb egy igazgyöngy, annál jobb státuszszimbólum. Miután a 20. században rájöttek, hogyan lehet idegen testnek a gyöngykagyló testébe juttatásával mesterségesen gyöngyöt tenyészteni, az arábiai partvidék valaha legjövedelmezőbb tevékenysége, a gyöngyhalászat lehanyatlott. Ám az igazgyöngynek a térségben még mindig nagy piaca van, az egykori gyöngyhalászokból pedig ékszerforgalmazók, pénzügyi szakértők, ingatlanfejlesztők lettek.

 

 arab szőttes arab szőttes arab viselet

1-3:  Kulturális, Művészeti és Örökségvédelmi Nemzeti Tanács (Doha)

Napjainkban a legismertebb arab szövet a qiszva, a mekkai Kábát borító fekete lepel, amelyet minden évben újra cserélnek. Szaúd-Arábiában külön műhely foglalkozik a fekete anyag és az aranyszállal átszőtt feliratos szalagok elkészítésével. Ruhákon, erszényeken, stb. is közkedvelt ugyanez az aranyszál (szarma), amely virágokat, csillagokat, pénzérméket és geometriai alakzatokat mintázhat (3. kép). Sok arab műhelyben már régóta nem helybéli nyersszövetet dolgoznak fel, hanem olcsóbb európai és indiai textileket használnak. A nők fekete, a férfiak fehér színű mindennapi öltözéke nélkülöz minden külön díszt.

Szántó Iván – Avicenna Közel-keleti Kutatások Intézete – ELTE BTK Iranisztikai Tanszék

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s