Viharszezon

Közzétette:

 

 

viharA természet, az időjárás végtelen erejét talán a későtavaszi, nyári zivatarok kapcsán érezzük igazán. A megállíthatatlanul közeledő felhőben hatalmas robajjal csapkodó villámok a zivatarcellát életben tartó, mérhetetlen energia túlcsordulásai. De mi pontosan a villám? Mikor és hol csaphatnak le legnagyobb eséllyel? Mik az ember túlélési esélyei egy esetleges villámcsapás esetén?

A villám tulajdonképpen nem más, mint egy hatalmas elektromos szikra, amely két, ellentétes töltésű terület közötti töltéskiegyenlítődés megjelenése. Megkülönböztetünk pozitív és negatív lecsapó, valamint felhővillámokat, amelyek azonos módon alakulnak ki, de gyakoriságukban, energiájukban és élettartamukban különböznek.

villám

A zivatarfelhőben jelentős függőleges irányú mozgások figyelhetők meg. A kavargó légtömegek hatására a felhőn belül a pozitív és negatív töltések szétválnak, és gócokba rendeződnek. A pozitív töltések a zivatarfelhő tetején, a negatívok pedig az alján halmozódnak fel.

Hasonló helyzet alakul ki a földfelszín közelében is: a negatív töltésű felhőalap a vele azonos, azaz negatív töltéseket taszítja, így a földfelszín kiemelkedő tereptárgyai pozitív, míg a mélyebben fekvő területek negatív töltésűek lesznek. Amennyiben a töltéskülönbség elegendően nagy, egy elektromos kisülés formájában töltéskiegyenlítődés megy végbe. Ennek időtartama a másodperc törtrészével mérhető, azonban igen összetett folyamat.

Miért dörög?
A levegő, amelyben a forró villám mozog (kisülési csatorna), erősen felmelegszik, egy csattanással ütésszerűen 
kitágul, és egy lökéshullámot hoz létre, amely hanghullámként terjed tovább a levegőben. Ez a zaj a dörgés.

Villámtípusok

negatív és pozitív villámok kialakulásának magyarázata teljesen megegyezik, fontos különbség azonban, hogy amíg a pozitív villám a töltésáramlás befejeztével általában megszűnik, addig a negatív villámok esetében a már kialakult ioncsatornán egy újabb előkisülés indulhat el, így többszörösen lecsapó villámot figyelhetünk meg: a hazai „rekord” eddig egy 17-szeres negatív villám!
A zivatarfelhőt és az alatta található földfelszínt jellemző töltésmegoszlásból adódóan a negatív villámok mindig a felhőalap és egy kiemelkedő tereptárgy között, a pozitív villámok pedig a felhőtető és egy mélyebben fekvő terület, vagy egy talajban futó vízér között alakulnak ki.

Villámok létrejöhetnek egy zivatarfelhőn belül, sőt két zivatarfelhő között is. A felhővillámok magyarázata nem különbözik a lecsapó villámokétól, a különbség csupán annyi, hogy ez nem éri el a földfelszínt. A villámtípusok megoszlása zivataronként változó, de átlagosan a 85%-uk felhővillám, 13%-uk negatív, míg 2%-uk pozitív lecsapó villám.

felhővillám

Hol és mikor?
A villámjelenségek változó gyakoriságúak, hazánkban egy évben átlagosan félmillió villám figyelhető meg, amelynek mintegy 15%-a lecsapó típusú (átlagosan tehát nem sújt minden négyzetkilométert villámcsapás). A legtöbb a Dráva mentén, a Bácskában és a Kiskunságban, valamint az Északi-középhegységben fordul elő. Az átlagnál némileg kevesebb lecsapó villám jelenik meg a Tiszántúlon és az Észak-Dunántúlon. A legtöbb villám júliusban fordul elő, a legkevesebb pedig februárban.

Túlélési esélyek
Az embert ért villámcsapások túlélési esélye viszonylag magas (~60%). Ennek oka, hogy a villám által közvetített elektromos áram az emberi bőr felületén végigfut. A villámcsapás azonban súlyos, életre szóló sérüléseket, rosszabb esetben halált okoz hat, ezért nem árt ismernünk viselkedését.

Zivatar idején lehetőleg ne tartózkodjunk szabadban, kerüljük a környezetéből kiemelkedő objektumokat, fákat, tornyokat, hegycsúcsokat! Ha kiterjedt, sík területen ér minket a vihar, lehetőleg hasaljunk le a földre, amíg a villámlások száma csökken! Biztosan megázunk – de túléljük. Ha a villámlás és a mennydörgés között több mint 30 másodperc telik el, már biztonságban vagyunk.

vihar, villám, út

Szöveg: Goda Zoltán, A Földgömb 2008/6
Kép: livescience.com, weatherchannel – Rolf Maeder, Edin Dzeko, tumblr

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s