Kína legdicsőbb korszaka

 

 

A Csing-dinasztia nemcsak azzal alakította át Kínát, hogy jelentősen megnövelte az ország területét és lakosságát, hanem azzal is, hogy tetemes összegeket áldozott kultúrára. A dinasztiát eleinte az olyan erős uralkodók jellemezték, mint Kang-hszi, aki 61 évig ült a trónon. Ekkoriban virágzott az olyan luxuscikkek gyártása is, mint a selyem és a finom porcelán.

A Csing-dinasztia 1644-1911 között uralkodott. A Kína északkeleti részéből származó mandzsuk alapították. Elődjük, a Mingek hatalma a 17. század elején olyannyira meggyengült, hogy 1644-ben a Li Ce Cheng vezette parasztfelkelők elfoglalták a fővárosukat, Pekinget is. Az utolsó Ming-császár a mandzsuktól kért kért segítséget a lázadók ellen, ami végzetes húzásnak bizonyult, mivel eljöttek ugyan, csakhogy maguknak szerezték meg a hatalmat.

 

A mennyország kapuja: a még a Mingek által építtetett, majd a Csingek által kibővített pekingi Tien-Tan (Ég oltára) épületegyüttes kétemeletes, egyetlen szög nélkül emelt főépületében imádkoztak a kínai császárok a jó termésért.

Kang-Hszi uralkodása

Minden kínai császár közül Kang-hszi ült legtovább a trónon, bár 1661-ben, amikor hivatalosan elfoglalta, még alig volt hétéves, és eleinte régensek uralkodtak helyette, azonban 68 évesen bekövetkezett haláláig, 1722-ig hatalmon maradt. Ez alatt a bő fél évszázad alatt Kína területe jelentősen gyarapodott. A császár nemcsak hazai felkeléseket vert le, hanem terjeszkedett is Szibéria,Belső-Ázsia és Tibet felé, a kínaiakon és mandzsukon kívül más népeket is bekebelezve a Mennyei Birodalomba. Konzervatív korszak volt ez, melyben mereven ragaszkodtak a konfuciánus alapokon álló hierarchiához, bár vallásilag türelmesebbek voltak, hiszen sok híve volt a taoizmusnak, illetve a buddhizmusnak is, melyek egyaránt nagy múltra tekinthettek vissza Kínában. Kang-hszi még a katolikus jezsuita rendnek is megengedte a letelepedést a birodalomban, mivel nagyra tartotta őket, főként csillagászati és térképészeti ismereteik miatt.

Gazdag kultúra

A császár megnyitott néhány tengeri kikötőt, így Kantont (melynek közelében Hongkong és Makao is létrejött) a kereskedelem előtt. Hamarosan nagy számban érkeztek az európai, például brit és holland hajók, s nagy mennyiségben vitték magukkal a selymet, a porcelánt és a teát, amely Kínában már régóta (egyes becslések szerint mintegy 600-tól) népszerű ital volt, de gyógyításra már jóval korábban is használták. Az európaiak hamar rákaptak az ízére, és Angliában valósággal nemzeti itallá vált.

A birodalom fénykora

Az élénk külkereskedelem nagyban megnövelte a birodalom gazdagságát, amely Kang-hszi utódait: fiát, Jungcsenget és unokáját, Csien-lungot is jellemezte.

 

A Csing-dinasztia uralma alatt álló terület 1820-ban.

Mindketten buzgón támogatták a művészetet, s Csien-lung maga is festegetett, és kiváló költő volt. Az irodalomban azonban szigorú cenzúrát gyakoroltak: semmilyen felforgatónak ítélt írás nem jelenhetett meg. A birodalom általános jóléte lehetővé tette hogy az uralkodó osztály más tagjai is pártfogolják a művészetet. A Csing-kor elején különösen a festészetet tartották nagyra, amelyben ekkoriban kezdett érvényesülni némi európai hatás is.

Sokat fejlődött az iparművészet, elsősorban a nagy mennyiségben exportra is dolgozó porcelángyártás.

Művészet és kultúra

A korai Csing-korban számos újítást vezettek be a művészetben és a kézműiparban, különösen a porcelángyártásban. Új formák, színek, mázak jelentek meg, s népszerű volt a lakkozás is. Az ábrázolt témákat főként a természetből és a vallásból merítették.

 

  

Porcelán figura|Elefántszobrocska | Tekercskép

Ruha és ékszer

A Csing-korszak ruhái gyakran tükrözték viselőjük társadalmi rangját – ami másutt és máskor is így volt, csakhogy ez a dinasztia szigorúan elő is írta, hogy kinek mit szabad hordania. Az udvari viselethez hozzátartoztak az ünnepi ruhák, melyeket ugyancsak a rang jelképeivel díszítettek.

 

  

Manchu nő, 1904 |Sárkányos kabát |Palota hölgy

Háztartás

A korai Csing-korszakban viszonylag magas volt életszínvonal. A dinasztia pompája kihatott az egyszerűbb emberek családi életére is. A hétköznapi háztartási eszközök, így a teázás kellékei is egyre díszesebbek lettek, de azért továbbra is akadtak közöttük egészen egyszerűek is.

 

  

Fehér Jade váza | Zarándokkulacs | Fedett füstölő égő

Kereskedelem

A Csing-kori porcelánnak különösen nagy keletje volt Európában; ez lett a korszak egyik legkorábbi kiviteli cikke. Nemcsak mutatósságáért, hanem tartósságáért is kedvelték, s bizonyos stílusú edényeket kifejezetten exportra gyártottak.

 

  

Váza, Qianlong jelölés és időszak | Kék porcelán tál | Kávéskanna

Hiedelmek és rítusok

A kínai társadalmi erkölcs a konfuciánus filozófián alapult. Mindvégig vezérfonalként szolgált, és a Csingek erőteljesen támogatták. Emellett népszerű maradt az ősi taoista vallás is, továbbá a buddhizmusnak ugyancsak számos követője volt, mint a népi hiedelmeknek és szertartásoknak.

„A tisztelet… a fiúi és testvéri engedelmesség… kölcsönöz kellő súlyt az emberi kapcsolatok erkölcsének.”

(Kangh-hszi 1670-es ún. szent rendeletéből)

 

Forrás: Az emberiség története (236-243. oldal) Corvina Kiadó 2015 ISBN 978 963 13 6315 9