A Kinkakuji („Aranytemplom”) Kyotoban

 

 

Az Ashikaga-sógunátus ideje alatt (1338-1573), a Muromachi-korban a buddhizmus befolyása olyan jelentős volt a kultúrában, hogy nehéz határozottan szétválasztani a vallási és a világi művészetet. Két jellegzetes vonásokkal bíró kultúrkör alakult ki két Ashikaga sógun körül, Yoshimitsu (1358-1409) Kyoto északi részén található villája aKinkakuji, KyotoKinkakuji (Aranytemplom) valamint unokája, Yoshimasa (1436-1490) villája a város keleti részén, a Ginkakuji (Ezüsttemplom) jelentették a kor kulturális központjait. Az épületek eredetileg a sógunok számára készült elegáns lakóhelyek voltak, ahol kikapcsolódásaiknak szentelhették magukat. Haláluk után alakították át az építményeket kolostorokká (templomokká), a Kinkakuji hivatalos elnevezése Rokuonji, s a Shōkokuji-hez tartozik.


A Kinkakuji nevét egy ragyogó, aranyfüstlemezekkel borított, háromszintes épületről kapta, mely a kert mesterséges tavának partján áll. Tetejét büszke főnixmadár szobra díszíti. Yoshimitsu 1397-ben szerezte meg a területet, ahol eredetileg egy shinden stílusú lakókomplexumot építtetett, kertekkel és számos kiegészítő épülettel bővítve, mint például a háromszintes pavilon és további két pagoda. 1399-ben költözött ide, miután letette a sóguni hivatalt. Az eredeti Aranypavilont 1950-ben felégette egy fiatal szerzetes. A történetetKinkakuji, KyotoMishima Yukio dolgozta fel Aranytemplom című regényében. A pavilont hamarosan ismét felépítették, az eredeti mintájára állították helyre. Az 1980-as években kicserélték az aranyfüstlemezeket, s 1987 óta ismét látogatható.


Az aranyfüsttel borított pavilon háromszintes, kettős tetőszerkezetű építmény, mely számos különböző funkciónak ad otthont. Az épület tervezésénél a hasonló kínai építményeket is figyelembe vették. Az első szint pihenésre szolgál, innen lehet gyönyörködni a kertben és a tóban. Felfüggesztett bambuszfüggönyök határolják, ezeket feltekerve láthatóvá válik a belső tér, hasonlóan a Heian-kori palotákhoz. A második szint a szamurájok ízlésvilágát tükrözi, falakkal határolt, L alakú alaprajzú. A harmadik szint a legkisebb alapterületű, itt Amida buddha és huszonöt bódhiszattva szobra kapott helyet, továbbá egy Kamakurából származó Buddha ereklye. Kyoto egyik leghíresebb látványossága, a tó vizében tükröződő pavilon festői képet nyújt.

Bincsik Mónika – ELTE-BTK

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s