Az Oscar a Mindenkié

Közzétette:

 

 

Deák Kristóf rendező kisfilmje, a Mindenki című alkotás kapta a legjobb élőszereplős rövidfilmnek járó díjat a 89. Oscar-gálán Los Angelesben. A Mindenki (angol címén Sing) az első magyar kisfilm, amely elnyerte az amerikai filmakadémia díját. A cselekmény iskolai környezetben játszódik, központi eleme egy rossz pedagógiai döntés, egy kórusvezető tanárnő sikerhajhászása, amelyre a film gyerekszereplői adnak csattanós választ. A 25 perces alkotást a köztévé Médiaklikk oldalán mindenki megnézheti.

Sing Az összefogás erejéről szóló 25 perces film főszereplői Gáspárfalvi Dorka, Hais Dorottya és Szamosi Zsófia, továbbá a rendező mellett Udvardy Anna producer és Csillag Mano vágó is részt vett a Los Angeles-i Dolby Színházban megrendezett díjátadón. A NMHH Médiatanácsa Magyar Média Mecenatúra programjának támogatásával készült Mindenki univerzális témát tárgyal, a nemzetközi fesztiválok közönsége is közel érezte magához a történetet. “Viszonylag szívhez szóló, befogadható téma, de közben azért vannak olyan rétegei, amiken el is lehet gondolkodni” – mondta az MTI-nek a rendező.

Az első magyar alkotás, amely Oscar-díjat kapott, Rófusz Ferenc (az MMA nem akadémikus köztestületi tagja) A légy című animációs rövidfilmje volt 1981-ben. Egy évvel később első magyar játékfilmként Szabó IstvánMephisto című alkotása nyerte el a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat. A sikert csak tavaly tudta megismételni magyar filmes, Nemes Jeles László alkotása, a Saul fia lett a kategória győztese.
A filmvilág legrangosabb kitüntetését korábban több magyar származású filmes is megkapta. Néhány ismertebb név közülük:
Az Ezeregyéjszaka varázslatos világát idéző A bagdadi tolvaj látványvilágáért 1941-ben Korda Vince (Vincent Korda) vehetett át Oscar-díjat, a producer fivére, a brit filmipart megteremtő Korda Sándor (Sir Alexander Korda) volt.
William S. Darling (Sándorházi Vilmos Béla) látványtervező a Kavalkádért (1934), a Bernadette daláért (1944), valamint az Anna és a sziámi király (1947) című filmért kapta meg a szobrocskát. Szintén látványtervezőként győzött háromszor is Paul Groesse (Büszkeség és balítélet, 1941; Az őzgida, 1947; Kisasszonyok, 1950), valamint Trauner Sándor (Alexander Trauner, Legénylakás, 1961) és Joseph Kish (A bolondok hajója, 1966).
Kertész Mihály (Michael Curtiz) 1944-ben a legendás 
Casablancáért kapta meg a rendezői Oscart, George Cukor pedig 1965-ben a My Fair Lady rendezéséért vehette át a szobrot.
Rózsa Miklós zeneszerző háromszor (Elbűvölve, 1946; Kettős élet, 1948; Ben Hur, 1960) nyert.
Forgatókönyvíróként Herczeg Géza 1938-ban (Émile Zola élete), Székely János – John S. Toldy néven – 1941-ben (Arise, My Love), Pressburger Imre (Emeric Pressburger) pedig 1943-ban kapott Oscar-díjat (A 49. szélességi fok).
Vértes Marcell (Marcel Vertes) a Moulin Rouge látványtervezéséért, valamint jelmezéért kapott 1953-ban Oscart.
Operatőrként László Ernő (Ernest Laszlo) (Bolondok hajója, 1966) és 
Zsigmond Vilmos (Harmadik típusú találkozások, 1978) munkáját ismerték el az amerikai filmakadémia kitüntetésével.
Színészi kategóriákban alig van magyarországi születésű díjazott, az egyetlen kivétel Lukács Pál (Paul Lukas, Őrség a Rajnán, 1944).
George Pal (Marczincsák György Pál) filmrendező 1944-ben “különleges Oscart” kapott, majd 1951-ben a Végállomás a Hold című futurisztikus filmje a legjobb speciális effektusok díját nyerte el.
Adolph Zukor (Zukor Adolf) producer, a Paramount Pictures alapítója négy évtizedes filmes munkásságát 1949-ben szintén “különleges Oscar-díjjal” ismerték el.
Az utóbbi évtizedekben 1986-ban A Maszk című film sminkes munkájáért Elek Zoltán nyert Oscar-díjat.
Böszörményi Zsuzsa 
Egyszer volt, hol nem volt című 1991-es vizsgafilmjével nyerte el az 1972-ben alapított diák Oscar-díjat a legjobb külföldi filmek között.
Szalay Attila 1995-ben technikai Oscart kapott a giroszkóp-stabilizátoros Spacecam kamerarendszer kifejlesztéséért.
2010-ben technikai Oscar-díjat kapott Jászberényi Márk, Perlaki Tamás és Priskin Gyula a Lustre színkorrekciós rendszer kifejlesztéséért.
A 2013-as technikai Oscar-díj kitüntetettjei között is voltak magyarok: Madjar Tibor, Kőhegyi Csaba és Major Imre egy 3D-modellező szoftver fejlesztéséért kapott elismerő oklevelet.

Bár végül nem nyert, de idén a legjobb öt Oscar-díjra jelölt alkotás közt volt A vörös teknős című francia–japán–belga koprodukcióban készült, 80 perces animációs film. Nagy részét (52 percet) a kecskeméti rajzfilmstúdióban rajzolták, de a teljes színezése is itt készült Nagy Lajos rendező és Vécsy Veronika gyártásvezető irányításával. A Kecskemétfilm Kft. ügyvezetője Mikulás Ferenc, az MMA köztestületi tagja.
Animációban legutóbb a 
Maestro magyar 3D-s számítógépes animációs rövidfilm ért el sikert, amelyet 2005-ben mutattak be. A háromdimenziós számítógépes grafikával készült film számos hazai és nemzetközi fesztiválon szerepelt sikerrel, többek között a legjobb animációs rövidfilm kategóriában Oscar-díjra is jelölték. A rövidfilmet M. Tóth Géza írta és rendezte.
Sisyphus című, 1974-ben bemutatott rajzfilm Jankovics Marcell rendezése. A kisfilmet a legjobb animációs rövidfilm kategóriában jelölték Oscar-díjra.

Forrás: Magyar Művészeti Akadémia

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s