Field-hegyi Nemzeti Park

Közzétette:

 

 

Ausztrália

Egyesek esküsznek rá, hogy látták az eukaliptuszok árnyékában, mások a nyomára bukkantak rá, megint mások éjszaka hallották vadászni a mezőn vagy a mocsárban. Az effajta megrögzött hívők nem hajlandók elismerni, hogy az erszényes farkas (más néven tasmán tigris) egyszer s mindenkorra eltűnt. Pedig a Föld egykori legnagyobb erszényes ragadozóját hivatalosan kihaltnak nyilvánították: az utolsó ismert példány 1936. szeptember 7-én múlt ki a hobarti állatkertben. Ezt egyébként a Florentine-völgyben fogták be, a Field-hegy nyugati lejtője alatt.

Russel-vízesés Tasmania

A Russel-vízesés a park keleti szélén található. Egy sor permkori iszapkőtömbről zuhan alá. A hátterét jóval ellenállóbb homokkő képezi.

Eucaliptus regnans

A Magas fák ösvényén hatalmas eukaliptuszokat csodálhat meg a látogató. Ez a világ legmagasabb zárvatermő fája (a nála is magasabb mamutfenyő nyitvatermő) A parkban 10-15 példánya is meghaladja a 90 méteres magasságot.

Hamarosan ugyanez a sors várhat a kutya nagyságú, fekete, ingerlékeny dögevő erszényes ördögre is, amely ma veszélyeztetett faj. 1941-ig, amikor törvényt hoztak a védelmére, korlátlanul öldösték az emberek, mert rémületesnek tartották a vonyítását, és gusztustalannak a táplálkozási szokásait, de a dingók is közrejátszottak a pusztításában. Még élő állományukat Tasmániában – ahonnan a dingókat kitiltották – megtizedelte a szájrák. Ezért 2012-ben a még egészséges erszényes ördögök közül tucatnyit áttelepítettek a Tasmania délkeleti partjánál fekvő Maria-szigetre, de az ausztrál szövetségi állam legrégebbi nemzeti parkja próbálja továbbra is védeni az állatfaj saját területén élő egyedeit.

tasman kenguru

A tasmán (más néven vöröshasú) filanderkenguru őshonos a szigeten. Erdőben él, és bundája jóval vastagabb a kontinensen élő rokonaiénál, mivel alkalmazkodott Tasmania hűvösebb éghajlatához.

Kénvirággomba

Az erősen mérgező sárga kénvirággomba csoportosan nő. Az egyik legelterjedtebb erdei gombafaj, melyből mintegy 300 található meg a parkban.

A park 2013 óta egy tíz kisebb területből álló, összesen 15 ezer négyzetkilométeres (tehát a sziget egyötödét kitevő) világörökségi színhely, Nyugat-Tasmania része. Kevés környéknek van ennyire változatos élővilága egész Ausztráliában. Kivételes a hegyi növényzet, a hegyi lejtőkön például mutatós páfrányok és eukaliptuszligetek találhatók. Ezek a park fő látnivalói a Russel-vízesés mellett. Az Eucaliptus regnans a világ második legmagasabb fája, és nem sokkal marad el az óriás mamutfenyő mögött. Akad közte 90 méter magas, 500 éves példány is. Ezek a méltóságteljes fák több szén-dioxidot nyelnek el, mint bármely más növény a világon, s olyan madarak fészkelnek rajtuk, mint Ausztrália legnagyobb ragadozója, az ékfarkú sas.

Eucalyptus subcrenulata

Az eukaliptusz subcrenulata fajtájának vastag szürke kérge alatt sárga törzs rejtőzik (ezért „sárga gumifá”-nak is hívják). Az alatta növő Richea scoparia piros virága a vallabik kedvenc csemegéje.

 

Laknak aztán a védett területen más jellegzetes ausztrál állatok is: vombatok, kacsacsőrű emlősök, hangyászsünök, erszényes nyestek, sávos bandikutok és törpe (mindössze 7 centi hosszú, 10 gramm súlyú) oposszumok. Mindezek az állatok burjánzó, a víz eróziójától kialakított környezetben élnek, ahol sok a tó, patak, vízesés, a Junee-Florentine-karsztvidéken pedig mintegy 500 barlang is, köztük a Niggly, a legmélyebb (375 méteres) Ausztráliában. Aztán ott van a Frenton-tó és a Lady Barron-patak medencéje, ahonnan Hobart ivóvízének egyötöde származik. Mindebből sejthető, hogy a Field-hegyi park igen egészséges hely.

Eucalyptus pauciflora

A pauciflora, az úgynevezett kisvirágú eukaliptusz a leghidegebbet is tűrő fajták egyike. Törzse és ágai szürkésfehérek, ám a kéreg alatt változatos színűek, akár vörösek is lehetnek.

A park névjegye

  • Hol található: Tasmania
  • Megközelítése: Hobartból
  • Területe: 1434 km2
  • Alapítva: 1916
  • Állatvilága: a 12 Tasmaniában őshonos madárfajból 11, mindkét őshonos vakondgyík
  • Növényzete: 433 szövetes növényfaj, egyetlen lombhullató fafaj (bükk)
  • Útvonalai: Russel-vízesés, Magas fák ösvénye, Field-hegy keleti és nyugati lejtője
  • Éghajlata: mérsékelt óceáni
  • Mikor utazzunk: bármikor (télen, azaz júniustól augusztusig síelni is lehet)
Forrás: Elena Bianchi – A világ legszebb nemzeti parkjai (174-179. oldal) Corvina Kiadó 2016 ISBN 9789631363739

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s