Hanuka ünnepének múltja, jelene

 

 

Hanuka ünnepe Kiszlév hó 25-én kezdődik – ez idén a polgári naptár szerint december 24-re esik -, és nyolc napig tart. Annak a győzelemnek állít emléket, amelyet a Makkabeusok három évig tartó szabadságharc után arattak az Izraelt elfoglaló szíriai görögök fölött, és legyőzték a görögök hellenista zsidó támogatóit is, akik változtatásokat akartak bevezetni a zsidó vallásgyakorlatban. A harc i. e. 165-ben a Jeruzsálemi Templom visszafoglalásával ért véget. A győzelemmel helyreállt Izrael szuverenitása is.

A “Hanuka” (חנכה) szó azt jelenti: “felavatás”, s arra utal, hogy újra Isten oltalmába ajánlották a Templomot, amelyet a pogány bálványok és praktikák beszennyeztek.

hanukaDe mit is kell tudni pontosan az ünnep történelmi vonatkozásáról?
Hanuka eredendően nem vallási ünnep, nem a Tórában gyökerezik, hanem egy szabadságharc, egy katonai esemény sikerének, a szellemi függetlenség kivívásának, illetve az ide kapcsolódó csodának állít emléket. Ez a csoda pedig részben a zsidóság viszontagságos körülmények közötti fennmaradását jelképezi. Alapvetően tehát a kisebb, kevésbé jelentős zsidó ünnepek közé tartozik, ugyanakkor több okból is különleges.

Az ünnep egy történelmi esemény, események ünnepe. I.e. 332-ben Nagy Sándor legyőzte a perzsákat és átvette az uralmat a térségben, ezzel egy új korszak köszöntött be, melyet hellenizmusnak nevezünk. Nagy Sándor halála után hadvezérei egymás között felosztották a birodalmat. Júda az egyiptomi székhelyű Ptolemaioszok uralma alá került egészen ante 198-ig. …
I.e. 198-ban a szíriai Szeleukidák elhódították Júdát, megerősödött a görög kultúra befolyása, de a törvények a Tóra törvényei maradtak továbbra is. Igazi változást csak IV. Antiokhosz trónra lépése hozott, aki felismerte; ha az általa egyedül üdvözítőnek vélt hellenista szellemet akarja elterjeszteni, akkor a zsidó vallás lényegét, a Tóra törvényeinek betartását kell megakadályoznia. Megtiltotta a szombat megtartását, bálványszobrot állítatott fel a jeruzsálemi Szentélyben.
I.e. 167-ben Modiinban kezdődött a felkelés, melyet a Hasmoneus családból származó Mátitjáhu robbantott ki, aki megtagadta a bálványimádást, szétrombolta az oltárt és megölte a vallási parancsok ellen vétőt. Kezdetben öt fiával és kevés számú szimpatizánssal folytatta a partizánharcot, de halála után fia Júda Makabi vezetésével egyre erősödtek a felkelők és i.e. 164-ben az ország nagy részéből kiűzték a szír-görög hadakat, visszaállították a Tóra törvényeit, majd Kiszlév hónap huszonötödikén megtisztították a jeruzsálemi Szentélyt és újból felavatták.

A Talmud szerint bölcseink tanították: kiszlév huszonötödikén kezdődik Hanuka nyolc napja, amikor sem böjtölni, sem gyászolni nem szabad, azért mert a pogányok egykor betörtek a Szentélybe, megfertőzték a szent olajat. Amikor pedig a Hasmoneusok legyőzték őket, nem találtak többet, mint egyetlen olajos korsót, mely a főpap pecsétjével volt lepecsételve. Bár ez csak egy napi olajat tartalmazott, mégis csoda történt és nyolc napon át égett. Esztendőre rá ünneppé avatták e napot és zsoltárszóval, hálaénekkel magasztalták az Ö.valót.
Ami az ünnep vallási iránymutatását illeti, a legfontosabb vallási szertartás, hogy minden este meggyújtjuk a chanukai menóra lángját.
A hanukia nyolckarú kandeláber, amelyen külön helye van a “szolgalángnak”. A karok lehetnek gyertyatartóként vagy viaszmécstartóként kiképezve. A lángokat a “szolgával” gyújtjuk meg: ezt sámásnak hívják. A gyújtás után – égve – visszatesszük a helyére.
A hanukia lángjait napnyugta után, amint lehet, meg kell gyújtani.
Az első estén egy lángot gyújtunk, a menórával szemközt állva a jobb kezünk felőli szélen. A második estén kettőt gyújtunk, és minden este eggyel többet, míg a nyolcadikon az összes láng nem ég. Minden este balról tesszük hozzá az új gyertyát a többihez, és balról jobbra haladunk a gyújtással.
A menóra lángjának meggyújtása után folytathatjuk az imádkozást, vagy kikereshetünk az imakönyvből dalokat is, amelyeket a család közösen énekel.
A hanukai menóra lángját nem szabad gyakorlati célra – olvasásra, világításra, cigarettagyújtásra stb. – használni. A “szolgagyertya”, a sámás arra való, hogy ha szükséges, ennek lángját használhassuk.
A menórát az ablak közelében kell meggyújtani, hogy kívülről látni lehessen, ezáltal nyilvánosan hirdesse Hanuka csodáját.

Szép dolog, ha a család minden tagjának van saját menórája, és mindenki gyújthat hanukai fényt. Ha ez nem lehetséges, a családtagok felváltva gyújtsanak!
Az asszony az egész család számára meggyújthatja a lángokat.
Pénteken este a menóra lángját a szombati gyertyáknál előbb kell meggyújtani, akkor is, ha még nem ment le a Nap. Szombaton este a hávdálá után gyújthatunk lángot a menórában.
Az istentisztelet rendjébe Hanuka hetében beiktatjuk a Hállélt, valamint az Ál Hániszim (
על הנסם) hálaimát, amelyet a győzelmek és csodák emlékére mondunk. Ez utóbbit csatoljuk az étkezés utáni hálaimához is.
Hanuka ünnepéhez kevés tilalom kapcsolódik: Ebben a nyolc napban nem szabad gyászbeszédeket tartani és böjtölni, a nők pedig nem dolgozhatnak az alatt a körülbelül fél óra alatt, amíg a gyertyák égnek. Utóbbi annak állít emléket, hogy a szeleukidák elleni felkelésben az asszonyok is segítették a férfiakat.

Hanuka első napján a gyerekek pénzérméket, vagy cukorkát, diót kapnak, és trenderlivel játszanak, amellyel elnyerhetik egymástól az ajándékba kapott javakat. Elő szokott kerülni az ilyenkor alkalmazott aranyszínű játékpénzecske(hanuka gelt), csak csokitallér, amivel jutalmazzák egymást egy-egy pörgetést követően. Mivel a hanuka időpontja általában a karácsonyéhoz van közel (ebben a polgári esztendőben például a két ünnep első napja teljesen egybeesik), a keresztények között élő zsidók természetes módon vették át az ajándékozás hagyományát, így a zsidó gyerekek hanuka első napján, vagy sokszor mindegyik napon kapnak valamilyen meglepetést. Emiatt sokan úgy gondolják, hogy a karácsonyhoz van köze az ünnepnek, de ez egyáltalán nem igaz.

A hanukai dalok éneklésével eredetileg családias, meghitt jellegű az ünnep, de több helyen nagyobb, vidám összejövetelekkel, zenével tánccal, kulturális eseményekkel ünneplik a fények csodáját, a zsidó felkelők valószínűtlen győzelmét és a zsidó nép fennmaradását.

Így lesz ez idén is, az ünnep napjaiban Budapest több pontján is tartanak hanukai mulatságokat.

(MAZSIHISZ)

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s