Plitvicei-tavak Nemzeti Park

Közzétette:

 

 

Horvátország

A park 12 felső tava közül jó 400 éve a Kozjak a legnagyobb – attól eltekintve, hogy két kisebb egyesült. Az időjárást azonban senki sem láthatja előre, így nem tudni, meddig fogja megtartani ezt a rangját. A Dinári-hegységnek ez a karsztos része állandó átalakulásban van, hiszen mészkőfalai lassan, de biztosan továbbépülnek. „Kőműveseik” baktériumok, kovamoszatok és különféle egysejtű állatkák – a víz türkizszíne is nekik köszönhető –, amik a kövekre tapadnak, különösen ha még moha is nő föléjük. Ezután apró kalcitkristályok rakódnak le a magas mésztartalmú vízből (miután az itteni kőzet nagyobb része mezozoikumból származó mészkő), s lassacskán kialakulnak azok a természetes gátak, melyek a vízfolyást megrekesztve létrehozzák a felső tavakat. Ezeknek a feneke már áthatolhatatlan dolomit.

 

Plitvicei-tavak

A Veliki Prstavac-vízesés juttatja el a felső Galovac-tó vizét a 30 méterrel alatta fekvő Gradinskóba.

Plitvicei-tavak

A Plitvicei-tavak láncolatát két kisebb folyó, a Bijela és a Crna („Fehér” és „Fekete”) összefolyásából létrejövő Matica vize táplálja. Az összefolyásnál helyezkedik el a Prošćansko-tó, a park legfelső tava (636 méter magasban), amely egyben a második legnagyobb is.

A ma meglévő gátak kialakulása 6-7 ezer éve kezdődött, a legutóbbi jégkorszak végén. Aztán úgy 400 évvel ezelőtt a Kozjak-tó alsó végén található gát gyorsabban növekedett a második kis tó végénél, s keletkezett egy 40 méteres vízesés, a vízszint pedig annyira megemelkedett, hogy egy nagyobb, 45 méter mély vízfelület jött létre, a közepén 275 méter hosszú szigettel. Ezt Štefanijának nevezték el, s mára benőtte a bükkfa és mogyoróbokor. Plitvice összesen 8 kilométer hosszú tórendszeréhez teraszosan elhelyezkedő kisebb-nagyobb állóvizek tartoznak. Ezekből 12-t nevezünk felsőnek, közülük a legfelső 636 méter magasan helyezkedik el, a legalsó 100 méterrel lejjebb. Van továbbá négy alsó tó, melyekben kevesebb a víz, mivel ezeknek a feneke is mészkő, alattuk barlangok rejtőznek, és a víz egy része oda szivárog le.

 

Plitvicei-tavak

A Sastavcinak (azaz Összefolyásnak) nevezett ponton csatlakozik a Plitvica-folyó vize a 72 méteres Nagy-vízesésen, azaz a Veleki slapon át a tórendszer vizéhez. Így jön létre a Korana-folyó, amely egy szurdokban halad tovább.

Plitvicei-tavak

A Galovacból ugyancsak a Gradinskóba jut a víz a mindössze egy hektáros és egy méter mély Milinovo tavacskán keresztül és a kisebb Galovacki-vízesésen át, amely telente befagy.

Minden tavat részben állandó, részben időszakos felszíni és földalatti patakok táplálnak, melyek mind összeköttetésben állnak egymással, így a víz idővel alámossa a gátakat, és a víz több járaton is lejjebb juthat. Olyan az egész, akár egy lépcsőzetes kanyonban áramló folyó, amelyik vízesésbe torkollik, s onnan már „normálisan” halad tovább a Korana folyó szurdokában.

A különleges tájegység, amelynek Plitvice a világhírét köszönheti, csupán a park egy kis részét képezi. Légvonalban mindössze 60 kilométerre van az Adriai-tengertől, ezért az éppúgy kihat az éghajlatára, mint a Balkán-félsziget kontinentális befolyása. A park ennek köszönheti flórájának gazdagságát: 112 család 1267 faja található meg ezen a viszonylag kicsiny területen.

 

Vidra a Plitvicei-tavak Nemzeti Park területén

A vidra Horvátországban veszélyeztetett, ezért szigorúan védett állatfaj. A párzási időszak kivételével magányosan élő ragadozó hallal, rákkal és kétéltűekkel táplálkozik.

 

A park névjegye:

Hol található: Lika-Senj és Karlovac megyékben
Megközelítése: Karlovacból
Területe: 330 km2
Alapítva: 1979
Állatvilága: 70 emlősfaj (közte barnamedve, farkas, hiúz, vidra, őz, szarvas, 20 -féle denevér), több mint 150 madárfaj (pl. fülesbagoly, harkályfélék, vízirigó), 321 lepkefaj
Növényzete: jegenye-, erdei és lucfenyő, fűz, éger, hanga, nyúlfarkfű, harangvirág, boglárka, jácint, hamuvirág, harmatfű, hízóka, rence
Útvonalai: felső tavak, alsó tavak, Plitcica-folyó vízesése, Supliara-barlang, Čorkova uvala-erdő
Éghajlata: mérsékelt
Mikor utazzunk: május-június (de egész évben nyitva)
Korlátozás: A Prošćansko-tó egyik partja zárt terület

 

Forrás: Elena Bianchi – A világ legszebb nemzeti parkjai (68-71. oldal) Corvina Kiadó 2016 ISBN 9789631363739

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s