Elhunyt Oláh János költő, író

Közzétette:

 

 

Hosszan tartó betegség után elhunyt Oláh János József Attila- és Babérkoszorú-díjas költő, író, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Oláh Jánost a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.

„Számomra az a fontos, hogy megmentsek a közösségi emlékezetből olyan összefüggéseket, képeket, élményeket, amelyek, ha én nem írom meg őket, feledésbe merülnek” – Oláh János.

Oláh JánosOláh János 1942-ben született Nagyberkiben, gyermekkorát e Somogy megyei településen és az akkor még önálló községnek számító Soroksáron töltötte. Költői, írói mivoltát később erőteljesen meghatározta az archaikus paraszti, illetve a főváros közelében tapasztalt parasztpolgári világ élménye. Művészet iránti fogékonysága előbb a képzőművészet irányába sodorta: középiskolai tanulmányait a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban folytatta. Onnan került az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, magyar–népművelés szakra. Az egyetemen már részt vett a folyóirat-alapítási kísérletekben, költőként pedig a később Kilencek néven elhíresült alkotói csoport egyik vezéregyénisége lett.

Mezey Katalinnal való 1971-es házasságához, három gyermekük neveléséhez elsősorban a cselgáncsedzői tevékenység biztosította az egzisztenciát. Könyvei rapszodikusan jelentek meg, az aczéli kultúrpolitika azonban mind a recepciót, mind az elismeréseket tekintve háttérbe szorította, elhallgatta. A rendszerváltozás előtt a Remetei Kéziratok című „magánfolyóiratban” próbálhatta ki szerkesztői elképzeléseit, majd 1994-ben elnyerte a Magyar Írószövetség folyóiratának, a Magyar Naplónak a főszerkesztői tisztét. Az ezredfordulótól felépítette a Magyar Napló Kiadót is, amely időközben a színvonalas kortárs irodalom egyik megkerülhetetlen műhelyévé vált. 2013-tól tagja a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának.

Költészete több mint fél évszázadot ölel át, mégis egy tömbből való versvilág: ugyanaz a magyar földhöz kötött, ugyanakkor univerzálisan filozofikus, egyszerre érzéki és racionális poézis. A Kilencek költőcsoport debütáló antológiájának címadó verse egyúttal programadó ars poetica is, az alkotó pedig hű tudott maradnia hozzá, sorjázó évtizedek során nem kellett elárulnia. Bertha Zoltán „emblematikus, korszakjelző versnek” nevezi az Elérhetetlen földet: „Egy egész nemzedék, de egy egész korszak közérzetét is torokszorító szuggesztivitással fejezi ki ez a vallomás, amely éppen nem didaktikus egyszerűsítéssel vagy olcsó moralizálással, hanem az esztétikum talányossá légiesítő, enigmatikussá átszellemítő sugárzásával teremti meg a hiányérzet elégikus vagy melankolikus, egyszersmind bölcseleti mélységeket felkavaró atmoszféráját.”

Oláh János eredetileg a líra felől közelítette a prózaírást: Közel című regénye (amely eredeti, majd évtizedek múltán ismét egybeszerkesztett változatában a mesterségesen leválasztott Visszatérést is tartalmazza) visszhangtalansága ellenére a hetvenes évek magyar prózájának egyik legizgalmasabb megújítási kísérlete. Irodalmi munkásságában a költészettel és a prózaírással azonos súlyúnak tekinthető a szerkesztői tevékenység, noha valódi irodalom- és kánonformáló lehetőséghez csupán az ötvenet betöltve, a Magyar Napló főszerkesztőjeként juthatott. Elmondható: Oláh János szakmai pályáján az irodalmi szerkesztés éppolyan központi, valóságformáló műfaj, miként a költészet és a prózaírás.

Csontos János pályaképének felhasználásával

Oláh János élete során számos díjban részesült: Greve-díj (1992); A Magyar Érdemrend tiszti keresztje (1993); Az Európa 1968 pályázat díja (1993); Az Európa 1968 pályázat díja (1993); József Attila-díj (1994); Az MTI-Press tárcapályázatának különdíja (1994); Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2004); Március 15. díj (2007); Bethlen Gábor-díj (2009); A Partiumi Írótábor díja (2012); Arany János-díj (2012). Márai Sándor-díj (2012); Magyarország Babérkoszorúja-díj (2014).

 

Forrás: Magyar Művészeti Akadémia

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s