Péchy Blanka emlékére

 

 

1894. szeptember 21-én született Pécsett. 17 évesen vették fel a Budapesti Színművészeti Akadémiára, ahol egy évfolyamra járt Bajor Gizivel. A gyönyörűen beszélő, fenséges testtartású ifjú színésznő játszott a Vígszínházban, a Pesti Színházban, a Művész Színházban, a Magyar Színházban, főként grófnőket, hercegnőket, apácafőnöknőket alakított. Kiváló nyelvtudásának köszönhetően 1928-tól 1935-ig Max Reinhardt színházában német nyelven lépett a bécsi és berlini közönség elé. 1948-1961 között Bécsben magyar kultúrattasé és a Collegium Hungaricum igazgatója volt, majd nyugdíjba vonulásáig a Vígszínházban játszott.

Péchy BlankaMagánéletéről egyik utolsó interjújában azt mondta: „Olyan tragikus életem volt, hogy abba többször is bele lehetett volna halni.” Férjével, a baloldali nézeteket valló Magyar Lajos újságíró, Kína-kutató közgazdásszal az első világháború elején házasodtak össze, egyetlen fiuk 1915-ben született. Férje 1918-ban tagja lett a Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának, emiatt 1919 után bebörtönözték. 1922-ben fogolycsere-egyezmény keretében Moszkvába szállították, feleségével soha többé nem látták egymást, a férfi 1934-ben lett a sztálini tisztogatások áldozata. Magyar Lajos gyermeküket annak 17 éves korában kivitette Moszkvába, hogy Eizenstein közelében tanulja a filmrendezést. A színésznő még egyszer, a szovjet-lengyel határon találkozott a fiával, de ő nem kívánt hazatérni. 1941-ben önként jelentkezett a frontra, a Moszkva-környéki harcokban eltűnt, anyja húsz évig kerestette hiába a vöröskereszttel.

Péchy Blanka 1967-ben lépett fel utoljára a Vígszínházban, azután az írás és a nyelvművelés felé fordult. 1962-től tanított színpadi beszédet a Zeneakadémián, a rádióban ő indította el a mozgalommá vált Beszélni nehéz című műsort, kezdeményezője volt a Szép magyar beszéd versenyeknek. 1962-ben rádiós előadásainak honoráriumát ajánlotta fel a Kazinczy-díj megalapítására, melyet színészek, rádiós és televíziós szereplők, tanárok, nyelvművelők, középiskolások és tanárjelöltek kaphatnak. 1986-ban alapítványt hozott létre első férje, Magyar Lajos emlékére a Magyar Újságírók Országos Szövetsége javára. A Magyar Lajos-díjat az elmúlt több mint két évtizedben mintegy hetven újságíró kapta meg.

Péchy Blanka Regény címmel adta ki férjével folytatott levelezését, megírta két színésznő, Jászai Mari és Bulyovszkiné Szilágyi Lilla életrajzát, Ady Endre költészetének egyik első népszerűsítője volt.

Kilencvennégy éves korában, 1988. július 6-án halt meg Budapesten. Nemes célokért küzdött, s ez a harc nem volt hiábavaló, bár kitüntetésekkel, elismerésekkel nem halmozták el: egyedül érdemes művészi címet kapott 1959-ben.

 

Forrás: MTVA

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s