„A morfingyártás magyar atyja”

Közzétette:

 

 

Ismerjük be, hogy csupán részei vagyunk e nagy műnek, s bár fontos a szerepünk, csak a mi kis körünket látjuk, de egészében fel nem foghatjuk. Az nem von le a mi értékünkből, hogy a mi véges agyunk elvész a végtelenben.”

(Kabay János magyar feltaláló, alkaloid kutató)

Kabay János (1896-1936) „a morfingyártás magyarországi atyjaként”vált ismertté világszinten gyógyszerészeti, vegyészeti és tudós körökben. A mottóként felvillanó idézet tökéletesen tükrözi személyiségét és életének, kutatásainak vonalvezetését, szerény, odaadó, eltökélten kitartó lényét. Neve közismert a világ gyógyszeriparában, vegyészeti, tudós körökben, és szülővárosában, Tiszavasváriban. A Kabay Jánosmúlt század elején élt szerény, tudós magyar fiatalember elképesztő küzdelemmel és zsibbasztó körülmények között Büdszentmihályon, (a mai Tiszavasvári előd-településén, tehát a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik csücskében) dolgozta ki rövid, de küzdelmes élete során azt a módszert (Kabay-módszer), amely megmutatta az utat az ellenőrzött morfin gyártáshoz, az ópium fázis elkerülésével, előbb zöld máknövényből („zöld-eljárás) 1925-ben, majd tovább fejlesztve a technikát 1931-ben száraz mákszalmából („száraz eljárás”), amit addig csak mezőgazdasági hulladékként használtak. Ezzel pedig a tudományos világot megdöbbentő felfedezést tett két alkalommal is, bebizonyítva azt, amiben senki nem hitt: a morfin változatlan összetételben megvan az érett mákban is. Mint minden vérbeli feltaláló, ő is Don Quijote-harcra vállalkozott, amikor a tudományos körök véleményével szembe mert helyezkedni. Elméletének helyességét sikeres kísérleteivel nem csupán bizonyítani tudta 2. találmányával, hanem egyben 1. szabadalmánál sokkal praktikusabb, és előnyös eljáráshoz is jutott. A „száraz eljárásnál” a számos egyéb előny mellett lényeges volt, hogy a termelők megtarthatták és értékesíthették a mákszemeket, és csak a számukra értéktelen hulladék, a szalma szolgált alapanyagul a gyárnak, s óriási előny volt, hogy a szalmát egész évben folyamatosan fel lehetett dolgozni.

Amikor Kabay János megtalálta az útját annak, hogy zöld máknövényből morfint állítson elő, az igazi tudományos vívmány volt, de csak az új száraz módszerrel érte el azt, hogy az eljárás kereskedelmileg is életképes legyen.” (Ifj. Kabay János)

 

Kandahar Poppies

 

A morfint mákszalmából a mai napig világszerte az Ő módszere alapján állítják elő. Ő a Tiszavasváriban található Alkaloida Vegyészeti Gyár alapítója, s a magyarországi morfin gyártásának atyja. Találmánya világszenzáció, és olyan problémát oldott meg vele, mellyel gazdag, jól felszerelt francia és német laborokban több száz évig hiába próbálkoztak. Folyton kutató, alkotó, tudós elme volt Ő, akit saját korában csak nagyon későn és nem eléggé méltattak, pedig a szakmai körök elismerésére mindennél jobban vágyott, és épp akkor halt meg tragikus hirtelenséggel, amikor komolyan kezdett volna rá felfigyelni a tudományos világ, hisz a „a száraz eljárás”meghozta számára a méltó világhírnevet.

A „száraz eljárás” szabadalma a gyakorlat során igazolta Kabay János elképzeléseinek helyességét. Bár részletkérdésekben finomítottak a technológián, mai napig ennek alapján gyártják a világban a gyógyításhoz nélkülözhetetlen ópiumalkaloidát. Kabay János, miután a hajdúnánási gimnáziumban letette érettségi vizsgáját,beiratkozott a Budapesti Műegyetemre, majd a műszaki pályát elhagyva, gyógyszerész vált belőle. Az 1924-ben gyógyszerész oklevelet szerző fiatal kutató a morfiumgyártás területén elért kiemelkedő eredményeivel nehezen éledő, főleg élete végén lángra kapó, s igazán pedig csak halála után lobogó, ám végül mégis jelentős szakmai elismertséget vívott ki magának. 1925-ben a Gyógynövény-kísérleti Állomáson későbbi feleségével, a vegyészként dolgozó Dr. Kelp Ilonával együtt kidolgozta a morfin-nyerés ipari módszerét, majd két évvel később 1927-ben Büdszentmihályon megalapította az Alkaloida Vegyészeti Gyárat. Vállalkozásuk azonban csak a száraz technológia kifejlesztése után indult virágzásnak. Ezzel az 1931-ben felfedezett ún. „száraz eljárással” a Kabay házaspár forradalmasította a morfin gyártást. A korábban értéktelennek hitt, kicsépelt mákszalmából az új módszer segítségével egyre több morfiumot termelt a gyár. Míg 1930-ban csupán néhány kilogrammot állítottak elő, 1936-ban már 724 kilogramm volt a teljesítmény. Az eljárás hatékonyságának híre külföldre is eljutott, a pár a módszert tíz országban szabadalmaztatta.

Kabay, aki a laboratóriumában az intenzívebb termelés érdekében további kísérleteket folytatott, sikerei kapujában, 39 éves korában egy sérvműtét után fellépő vérmérgezésben hunyt el döbbenetes hirtelenséggel. Pedig, ha váratlan korai halála nem viszi Őt el idő előtt, jó eséllyel ő is megkaphatta volna a következő Nobel-díjat. A svéd állam figyelme ugyanis épp az Ő kutatásai nyomán irányult Magyarországra, a svéd miniszterelnök méltatta és biztosította Nobel-díjra jelölési szándékáról, ám 1937-ben, a következő díj odaítélésekor Ő már nem élt, végül azt szintén egy magyarországi kutatónak ítélték a vitaminok terén végzett munkájáért: Ő volt Szent-Györgyi Albert.

Az világ összes gyógyszergyárában a mai napig az ipari morfingyártás atyjának módszerével állítják elő száraz mákszalmából az orvoslásban elengedhetetlen alapanyagot képező morfint. „Az „alkaloidok kutatójának” nevezett Kabay János találmányai tehát az egész világot megajándékozták egy korábbi évszázadokban hiába keresett eljárással, így a magyar szellem világrangú kiválóságára is egy újabb példa találmány-rendszere, amire nem csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, hanem Magyarország is büszke lehet mind a mai napig. A magyarságára büszke, igényesen gondolkodó, tudatos és művelődni vágyó vagy a tudomány iránt érdeklődő magyar emberek ma is joggal méltathatják a bámulatos kitartással végigküzdött, döbbenetes és példás életművet, melynek megismerése után úgy húzhatjuk ki magunkat, hogy büszkék lehetünk magyarságunkra.

Sajtóhír: Ötvenhatodikként bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe Kabay Jánosnak, a Tiszavasvári Alkaloida gyógyszergyár alapítójának életműve, jelentette az Földművelésügyi Minisztérium Sajtóirodája 2016-ban.

 

Forrás: Kabay János honlapja

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s