V. Táncház Napja

Közzétette:

 

 

2016. május 7.

Szóljon ez a nap néptáncról, népzenéről, kicsiknek-nagyoknak, országhatáron innen és túl!

 

tanchaz

 

A Táncház Napja azért jött létre, hogy megmutassuk az UNESCO által is elismert, 44 éves táncházmozgalom értékeit a külvilágnak. A mozgalmat és annak tagjait: akik napról napra átadják, akik estéről estére éltetik, akik hétről hétre dokumentálják, akik évről évre őrzik hagyományainkat.

Ennek apropóján az első táncház 40 éves évfordulóján a Hagyományok Háza Baráti Köre Egyesület hagyományteremtő szándékkal egész napos szabadtéri rendezvényt kezdeményezett a május 6-hoz legközelebb eső szombaton.

Idén kiemelt figyelmet szeretnénk fordítani a népzenei oktatási műhelyek és a hagyományőrző csoportok bemutatása mellett annak, hogy az érdeklődők minél több táncházról, folkkocsmáról értesüljenek, ahol rendszeresen összejárhatnak, mulathatnak.

A rendezvény minden évben tudatosan az önkéntességre épül, ezzel is hangsúlyozva a táncházmozgalom alulról jövő, közösségi szerveződését, a közösségek alkotóerejét.

Tegyetek ti is azért, hogy egyre többen legyünk! Csatlakozzatok az öt éve egyre nagyobb népszerűségnek örvendő kezdeményezéshez!

A Liszt Ferenc téri részletes programot itt tudja megtekinteni

Forrás: Hagyományok Háza

Sajtóanyag

2011. november 26.

2011. november 25-én felvették Magyarország felterjesztését, a táncház módszert az UNESCO nyilvántartásába, amelyben az Egyezmény elveit és céljait legjobban tükröző szellemi kulturális örökség megőrzését célzó programok, projektek és tevékenységek kapnak helyet.

2011. november 22-29. között tartja 6. rendes ülését Balin (Indonézia) a szellemi kulturális örökség UNESCO egyezmény Kormányközi Bizottsága, amelyen döntést hoztak az UNESCO által létrehozott listákra jelölt örökség-elemekről és a legjobb megőrzést segítő programokról, tevékenységekről. Ez utóbbi regiszterbe került fel első magyar elemként a hazánk által benyújtott, A „táncház” módszer mint a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje című felterjesztés. Az előminősítő bizottság a beérkezett 12 jelölés közül csak 5-öt javasolt a Kormányközi Bizottságnak felvételre, köztük hazánkét is. Emellett a jelentés külön kiemeli a felterjesztési dokumentáció más államok számára is példaként szolgáló elkészítését.

Ebbe az úgynevezett „Legjobb megőrzési gyakorlatok” regiszterbe az UNESCO azokat a működő programokat, projekteket illetve tevékenységeket veszi fel, melyeket a szellemi kulturális örökség megőrzésének és fenntartásának modellértékű módszereként nemzetközi szinten is terjesztésre érdemesnek és jó példának tart. Az UNESCO célja, hogy ez a regiszter lehetővé tegye a jó gyakorlatok megosztását, megismerését és közzétételét, valamint jól működő megőrzési eszközként más Részes Állam és közösség részére mint forrás szolgáljon.

 

néptánc

 

A táncház módszer lényege:

Az 1970-es években Budapesten kibontakozott mozgalom, a szellemi kulturális örökséget komplexen (zene, tánc, népköltészet, szokás stb.), szórakozási-, közösségi-, művelődési alkalomként kínálja a ma embere számára. A folklórkutatás, oktatás, közművelődés és művészi tevékenységek együttműködéséből, a szellemi kulturális örökség értékeinek közvetítésére jött létre. A módszer lényege, hogy az örökségelemeket közvetlenül a helyi közösségek élő gyakorlatából és archív forrásból meríti, miközben folyamatosan együttműködik a kutatókkal, tudósokkal. Az élő helyi kultúrát más kulturális közegbe emeli, akár regionális, nemzeti vagy nemzetközi szinten, ezért megújulásra képes. Példaértékű, könnyen adaptálható módszertant fejlesztett ki a kulturális örökség védelmére, ezért hatóköre ma már nemzetközi léptékű. Alkalmas a hagyományos kultúra alapos gyakorlati megismertetésére, tudatosítására, sokszínűségének fönntartására. A résztvevőktől aktivitást igényel, közösségi élményt ad, ezáltal közösségeket teremt és tart fönt társas szórakozási, művelődési lehetőségeivel. A közvetlen módon, gyakorlatban is megismert kulturális örökség beépül a résztvevők mindennapjaiba, ezáltal ők az örökség hordozójává, továbbadójává, újrateremtőjévé válnak. A táncház nyitott, alulról szerveződő, mindenki számára hozzáférhető kulturális hálózat, amely filozófiáját a szellemi kulturális örökségvédelem gondolatköréből, közös tartalmát pedig a helyi közösségek hagyományos kultúrájából meríti. Civil kezdeményezésként indult, majd kismértékben intézményesült. Állami támogatásban is részesül, de mind a mai napig megmaradt önfenntartó, szocio-kulturális mozgalomnak. Az első táncházra 1972-ben, Budapesten került sor.

Forrás: Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s