Iszlám kalifátusok

Közzétette:

 

 

Az iszlám seregek a 7-8. században meghódították a Közel-Keletet és Észak-Afrikát. Ezen a területen az új vallási eszmék elegyedtek a régi kultúrákkal, ami eredeti teljesítményekhez vezetett mind a politikában, mind a művészetben.

Az iszlám országait egyetlen állam, a kalifátus fogta össze, a kalifa pedig egy személyben vallási és politikai vezető, Mohamed utóda. Az első dinasztia, az Omajjádok székhelye Damaszkuszban volt, ahonnan a fennhatóságuk egészen Marokkóig terjedt. Ahogy szép lassan elfoglaltak korábbi bizánci területeket, építészeik sorra emelték a mecseteket, de a bizánci stílust követve. 750-ben egy új dinasztia, az Abbászidáké döntötte meg az Omajjádok uralmát, és Bagdadba tette át székhelyét. Pártolták a művészeteket és a tudományokat. 909-ben Tuniszban egy újabb dinasztia, a Fátimidáké került hatalomra, majd meghódította Egyiptomot, és Kairót tette fővárosává, ám uralmukat lázadások és a keresztes hadjáratok megingatták, 1169-ben megbuktak. 1258-ban a mongolok dúlták fel Bagdadot, és ezzel az Abbászidák hatalma is lehanyatlott.

 

 Omajjád-mecset kincstára

Egy remekbe szabott raktár
A damaszkuszi Omajjád-mecset kincstára 789-ben épült az akkori kormányzó javainak őrzésére. Falait szépen kidolgozott zöld és arany mozaik díszíti.

Politika és hatalom

A muszlim kalifák udvara eleinte egyszerű városszéli tábor volt, amelyet időről időre elköltöztettek, az Abbászidák idején viszont már nagy udvart tartottak, s pompás palotában laktak, ahonnan olyasféle teljhatalommal uralkodtak, akár a perzsa sah vagy a bizánci császár.

fátimida szőttes

 

II. Roger koronázási palástja (fátimida szőttes)

Egitto,_versatoio_in_cristallo_di_rocca,_1000-1015,_con_coperchio_in_oro_filigranato,_italia_del_sud,_XII_sec._01

Fátimida hegyikristály palack

Bargello_-_Ägyptische_Elfenbeinplakette

Muzsikusokat ábrázoló elefántcsont-faragás

Kereskedelem

Az Omajjádok nagy kiterjedésű birodalmukban támogatták a kereskedelmet. Pénzeiket – miként később az Abbászidákéit és a Fátimidákéit is – a birodalom határain kívül is elfogadták. A piacokat felügyelők ellenőrizték.

 

ezüst dirham

 

Ezüstdirham
A muszlim pénzeken az emberábrázolás vallási tilalma miatt nem szerepelhetett az uralkodó képmása, helyette csak a nevét írták rá, esetleg egy idézetet a Koránból.

 

Forrás: Az emberiség története (134. oldal) Corvina Kiadó 2015 ISBN 978 963 13 6315 9

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s