Közzétette:
A gótika első emlékei a XII. század közepén keletkeztek. A stílus csak fokozatosan terjedt tovább Párizs környékéről, ezért Közép-Európában úttörőnek számít a III. Béla (1172-96) udvarában felbukkanó kora gótika, ahogy szokatlanul korai a reimsi tanultságú mesterek pannonhalmi és pilisi tevékenysége is II. András korában. A klasszikus gótika nagyobb mértékben a XIII. század második felében terjedt el, s kései fázisa meghatározó maradt a XIV. század első évtizedeiben is. A század második felében olyan sajátos stílusvegyület keletkezett Magyarországon és a szomszédos országokban, amit a kutatás közép-európai stílusnak nevezett el. Ennek lágyabb vonásai továbbéltek az 1400 körül virágzó internacionális gótikában, mely Európa udvaraiban meglehetősen közös művészi nyelvet hozott létre – nálunk ez Zsigmond király uralkodásával esik egybe (1387-1437). Ezt követően a németalföldi és német területeken kiformálódott késő gótikus stílus megkeményedő formái nyomták rá bélyegüket a század további részére, s ennek későbbi, szinte barokkos gazdagságú fázisa benyúlik a XVI. század elejére is. Ezáltal mintegy száz éven át párhuzamosan fejlődik a reneszánsszal, melynek korai meghonosításával Magyarország szintén élen járt az Alpoktól északra.
Szent László hermája, XV. század eleje. Győr, Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár
A garamszentbenedeki bencés apátsági templom nyugatról, XIV. század második fele
A siklósi ágostonos prépostság szentélye kelet felé, XV. század eleje
Írta: Szakács Béla Zsolt
Forrás: Bellák Gábor – Jernyei Kiss János – Keserű Katalin – Mikó Árpád – Szakács Béla Zsolt – Magyar művészet (66-67. oldal Corvina Budapest, 2009 ISBN: 9789631358711
A Kiadó engedélyével
