Somogyi Győző kiállítása a Székely Nemzeti Múzeumban

 

 

Somogyi Győző festő- és grafikusművésznek nyílt kiállítása a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban. A képzőművész a tárlat szellemiségével összhangban lóháton, két hagyományőrző lovashuszár kíséretében érkezett a március 14-i kiállításmegnyitóra.

Somogyi plakatSomogyi Győző maga is lovasember, könyveinek egy részében pedig már korábban is megjelent a huszárábrázolás. A magyar történelem folyamatának főszereplője így ebben a grafikai sorozatban kizárólag a lovaskatona, a honfoglaló lovasoktól a középkori lovagokig, a mohácsi csata vezéreinek ábrázolásáig, a koronaőrző bandériumok huszáráig.

A megnyitó ünnepségen a szentegyházi huszárdalárda üdvözölte a jelenlévő vendégeket, majd a múzeum Tolerancia termében megnyílt a Száz magyar lovas című tárlat, ahol Álmos vezér korától egészen a második világháborúig elénk tárul a huszárok öltözetének lenyűgöző látványa. A megjelent vendégeket Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja és Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke köszöntötte. A tárlatot Tóth Norbert, a Forrás Művészeti Intézet igazgatója nyitotta meg; az eseményen fellépett a szentegyházi huszárdalárda, Haáz Sándor vezetésével.

Somogyi Győző (Budapest, 1942. július 28. – ) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar grafikus és festő kiváló művész. A magyar történelmi viseleteket, a népi építészetet kutatja és rajzolja. Az 1970-es években kijutott Párizsba, Rómába, Romániába, legnagyobb hatást gyakorolt művészetére az 1980-as görög útja. 1973 óta rendez grafikai kiállításokat, és ettől az évtől kezdve a Művészeti Alap és a Magyar Képzőművészeti Szövetség tagja. 1975-ben kilépett az egyházi rendből és szabadfoglalkozású képzőművész lett. 1980 óta elsősorban fest. 1985 óta Salföldön gazdálkodó. 1997 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2004 óta elnökségi tagja. A Káli-medence Környezetvédő Társaság tagja. Közel száz egyéni és csoportos kiállításon vett részt itthon és külföldön. Munkásságát számos díjjal jutalmazták, a többi közt Munkácsy-díjjal (1988) és Kiváló Művész kitüntetéssel (1997). Munkái megtalálhatók Budapesten, Miskolcon, Kecskeméten, valamint hazai és külföldi gyűjteményekben. Művészetének témáit a természetből, a mindennapi életből, a Bibliából és a hadtörténelmi eseményekből meríti. Hagyományos ikonszerű történelmi-népies stílus jellemzi, de a 20. század stílus irányai, köztük a konstruktivista művészet is hatást gyakoroltak rá, főleg tájképfestményeire. Legnagyobb alkotása a100 magyar hadtörténelmi személyiség arcképének megfestése (1986–1996), amely eredendően A magyar hősök arcképcsarnoka címen jelent meg kiállításokon és könyv alakban.

 

Forrás: Magyar Művészeti Akadémia

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s