A Cawdor-váza

 

 

A görögök legfontosabb fesztiválja az olimpia volt, ez a nagy sportesemény, amelyet négyévente rendeztek meg a peloponnészoszi Olümpiában a főisten, Zeusz tiszteletére. A résztvevők a görög világ minden sarkából érkeztek. Olyan fontosnak tartották ezt az eseményt, hogy az olimpia idejére félbehagyták még a háborúzást is a sportolók biztonságos közlekedésének érdekében. A görögök időszámítása az első olimpiával, azaz Kr. e. 776-tal kezdődött.

Mítoszok

A görögök mítoszok és legendák százait alkották meg az emberek és istenek viszonyáról, a városok alapításáról és vallási szertartások eredetéről. A Cawdor-váza oldala az olimpiai játékok legendás eredetét ábrázolja.

Oinomaosz király

Oinomaosz a monda szerint a háború istenének, Arésznek volt a fia, s a peloponnészoszi Éliszben uralkodott. Imádta a lovakat és a kocsihajtást, még a lányát is Hippodameinának, azaz Lószelídítőnek nevezte el. Egy jóslattól tartva, miszerint a veje fogja őt megölni, nem engedte férjhez menni a leányt. Ahányszor csak újabb kérő érkezett, Oinomaosz kihívta őt távolsági kocsiversenyre a félszigeten keresztül. Még előnyt is adott, mialatt ő kost áldozott Zeusznak. Oinomaosz így is mindig megnyerte a versenyt, hála csodálatos lovainak, melyeket isteni apjától kapott. A célba érve pedig az ugyancsak Arésztől kapott lándzsával lefejezte a kérőt, és a fejét kitűzte a palotája kapujára.

Pélopsz győzelme

Oinomaoszt végül csak legyőzte valaki: éspedig Pélopsz, aki a tengeristen Poszeidóntól kapott erre alkalmas lovakat. Pélopsz a biztonság kedvéért még meg is vesztegette Oinomaosz kocsihajtóját, Mürtiloszt, hogy a kerekek bronz csapszegét cserélje ki gyenge vasszegekre. Így aztán éppen amikor Oinomaosz utolérte volna vetélytársát, szekeréről leváltak és elgurultak a kerekek. A lovak pedig nem álltak meg, a földön vonszolták a királyt, aki később aztán belehalt sérüléseibe. Pélopsz maga lett Élisz királya, feleségül vette Hippodameiát, és győzelme emlékére megalapította az olimpiai játékokat.

Nem a győzelem a fontos, hanem a részvétel”.

(Epiktétosz, Kr. u. 55-120 körül)

cawdor_vase_0

cawdor_vase2

A váza képei

A Cawdor-váza egy nagy kratér: Ilyenben keverték össze a bort vízzel. Dél-Itáliában találták meg 1790-ben, s jelenlegi birtokosa, a londoni Soane Múzeum tíz év múlva vásárolta meg Cawdor angol bárótól, akiről a nevét kapta.
Forrás: Az emberiség története (62-63. oldal) Corvina Kiadó 2015 ISBN 978 963 13 6315 9

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s