Hans Habe (Békessy János)

Közzétette:

 

 

Hans Habe (Békessy János) magyar születésű osztrák újságíró, író 1911. február 12-én született Budapesten. Apja, Békessy Imre hírlapíró volt, aki a Tanácsköztársaság után Bécsbe emigrált családjával. hans_habeJános előbb német filológiát, majd jogot tanult, de az írást választotta hivatásául. 1929-től egy bécsi lap riportere, majd az osztrák szövetségi kancellária sajtófotó osztályának vezetője volt. Több magyar lapot tudósított Bécsből, írásait H. B. monogrammal jegyezte, így „hábé” néven kezdték szólítani. Ez adta az ötletet, s írásait Hans Habe néven publikálta.

1932-ben megírta, hogy Hitler apját Alois Schicklgrubernek hívták, tulajdonképpen törvénytelen gyermek volt. A családi dolgait gondosan leplező Hitler tajtékzott, és az arcátlan újságíró fejét követelte. Habe nem hagyta magát megfélemlíteni, továbbra is harcos cikkekben figurázta ki a náci eszméket.

1936-ban megjelent első regénye, a Hárman a határon át elsőként szólt a náci idők menekültjeiről, ezért regényét a nemzeti szocialisták két másik könyvével egyetemben nyilvánosan elégették.

Elhagyta Ausztriát, jelentkezett a francia hadseregbe. Franciaország megszállása után német hadifogságba került, ahonnan megszökött, s akkori feleségével kalandos úton az Egyesült Államokba menekült. Itt jelent meg 1941-ben a saját háborús élményeit feldolgozó műve, a Ha elesnek mellőled ezeren… című regény, amely világhírűvé tette nevét. Később 24 nyelvre fordították le, köztük japánra, kínaira és héberre is.

Belépett az amerikai hadseregbe, szolgált Afrikában, majd sajtótisztként Németország amerikai zónájában ő szervezte újjá a sajtót, s ebbéli minőségében ő alapított meg 18 német lapot.

Amerikába visszatérve egy ideig Hollywoodban élt, s forgatókönyvíróként is sikereket ért el. 1953-ban visszaköltözött Európába, előbb Ausztriában, majd Svájcban, Asconában telepedett le. Itt írta mindmáig legismertebb, legkedveltebb regényeit: Halál Texasban, Az ördög ügynöke, A háló, A küldetés. Ez utóbbiból Szántó Erika rendezett filmet. Ugyancsak film készült a Tarnovszka grófnő című regényéből, Visconti rendezésében, Romy Schneider főszereplésével.

Nem sokkal halála előtt jelent meg a három nemzedék sorsát nyomon követő Ilona című nagyregénye, amelyet a kritika „a magyar Elfújta a szélnek” nevezett. 1976-ban megkapta az NSZK nagy érdemkeresztjét, 1977-ben pedig a Konrad Adenauer irodalmi díjat.

 

Forrás: MTVA

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s