Dalai láma – aktuális kérdésekről

Közzétette:

 

 

Őszentsége a dalai láma, az együttérzésről, az Európai Unióról és Jézusról

Ismerős szandál a lábán, arcán jóságos mosoly. Az elmúlt 33 év alatt több mint harmincszor találkoztam Tenzin Gyatsoval, a 14. dalai lámával, és nem volt még egy ilyen megértő riportalanyom. Senki nem nevet nála gyakrabban. Felmérések szerint ő a világ legkedveltebb személye. Ami persze senkinek nem okoz meglepetést. – Nincsenek ellenségeim – mondta húsz évvel ezelőtt. – Csak emberek, akikkel még nem találkoztam.

Tenzin GyatsoBár 1959 óta a kínai megszállás miatt távol él szülőföldjétől, nem érez haragot a kínaiak és vezetőik iránt. Ellenkezőleg. – Természetesen imádkozom a pekingi kommunista vezetőkért – mondja. Idős kora ellenére a dalai láma biztos benne, hogy még megéri a Kína és Tibet közti konfliktus rendezését.

Az utóbbi néhány évben a dalai láma olyan erkölcsi elvek követésére biztat, amelyek meghaladják a vallást. A ma, nyolcvanévesen hangoztatott nézetei meglepők egy vallási vezetőtől: – Az erkölcs fontosabb a vallásnál – mondja. – Nem úgy érkezünk ebbe a világba, hogy valamely vallás hívei vagyunk. De az erkölcsiség velünk születik.

Hittételeinek központi eleme, hogy a boldogság megtalálása és a szenvedés elkerülése minden ember közös vágya.

A párizsi terrortámadás után azt nyilatkozta, „olykor úgy érzem, jobb volna vallások nélkül a világ”. Mit értett ezen?

A vallás ismerete és gyakorlása természetesen nagyon hasznos, de ma már nem elegendő, ezt egyre tisztábban mutatják a világ eseményei. Ez minden vallásra igaz, a kereszténységre és a buddhizmusra is. Háborúkat vívtak a vallás nevében, nemegyszer „szent háborúkat”. A vallásokra jellemző volt a türelmetlenség, és ez ma sincs másként.

Ezért vallom, hogy a 21. században új erkölcsiségre van szükség, amely meghaladja a vallást. Sokkal fontosabb a vallásnál az alapvető emberi szellemiség: a hajlam vagy fogékonyság a szeretetre, a kedvességre, az odaadásra, ami mindenkiben megtalálható, tartozzon bármely valláshoz. Véleményem szerint vallás nélkül meglehet az ember, de belső értékei, erkölcsisége nélkül nem.

Honnan ered az az elve, hogy több szellemiségre van szükség, mint amit a vallások kínálni tudnak?

Már ötvenhat éve élek száműzetésben Indiában. Ez a társadalom szekularizált, amely világi erkölcsök alapján működik. Mahatma Gandhi mélyen vallásos volt, ugyanakkor világi szellemiség is jellemezte. Imádta Jézust és a hegyi beszéd pacifizmusát. Nekem Gandhi a példaképem, mert a vallási türelem megtestesítője volt. Ez a tolerancia mélyen gyökerezik az indiai társadalomban.

Néhány kivételtől eltekintve békében élnek itt nemcsak hinduk, muszlimok, keresztények, de dzsainisták, buddhisták, zsidók, agnosztikusok és ateisták is.

Természetesen tudok az időnként fellángoló helyi zavargásokról. De nem szabad ezek alapján általánosítani. Összességében az indiai társadalom békés és harmonikus.

Minden vallásos meggyőződés magában foglalja az ahimszá, az erőszakmentesség ősi indiai elvét, amelynek Gandhi a politikai sikerét köszönhette. Ez volt az alapja a békés egymás mellett élésnek. Ez az a világi erkölcsiség, amely átnyúlik a vallások fölött. Jót tenne a mai világnak, ha elterjedne.

Tenzin Gyatso

A karmapa társaságában az amerikai fővárosban, 2011-ben. A háttérben tibeti tangkák, kálacsakra pavilon, szerzetesek és apácák.

A világ hatmilliárd „hívője” között sok olyan akad, aki nem veszi komolyan a vallási tanításokat.

A hatmilliárd között sajnos sok romlott ember is van, aki kizárólag a saját érdekeit követi. Azonban a Földön csak akkor lesz béke, ha majd a lelkekben is béke honol. Igaz ez a mostani konfliktusokra – Ukrajnára, a Közel-Keletre, Afganisztánra, Nigériára.

A vallási fundamentalizmus szinte mindenhol szerepel a háború okai között. Tudjuk, hogy kollektív öngyilkossággal érne fel nukleáris háborút kockáztatni. Már csak ez önmagában jól mutatja, mennyire egymásra vagyunk utalva.

A modern neurobiológiai vizsgálatok kimutatták az önzetlen magatartás pozitív hatását. Az önérdek helyett az embereknek mások érdekeit kellene szem előtt tartaniuk. Az önzetlenség boldogít.

A boldogság nem véletlenül lesz az ember jutalma, hanem olyan képesség, amely mindenkinek a rendelkezésére áll. Mindenki lehet boldog.

A modern kutatásokból tudjuk, hogy milyen tényezők segítik elő a boldogságot. Lépésről lépésre megváltoztathatjuk azokat a tényezőket, amelyek a boldogság ellen hatnak. Egyéneknél és egész társadalmaknál egyaránt.

A világi erkölcsnek az a célja, hogy megszabadítson bennünket az átmeneti és a tartós szenvedéstől, s kifejlessze azt a képességünket, hogy másokat is támogassunk a boldogság keresésében. Az együttérzés egyik vonása a tenni akarás másokért.

Nagy jelentőséget tulajdonít a modern agykutatásnak. Miért?

Az agy olyan szerv, amely képes a tanulásra. A neuropszichológiából tudjuk, hogy az agyunkat is edzhetjük, mint az izmainkat. Ily módon tudatosan fogékonnyá tehetjük magunkat a jóság iránt, pozitív gondolkodásra késztethetjük az agyunkat, és úrrá lehetünk a negatív szemlélet fölött. Az elménk és a szellemünk segítségével javíthatunk az agyunk működésén.

E folyamat révén ma már biztosan tudjuk, hogy az erkölcs, az együttérzés, a közösségi viselkedés velünk született képességek, míg a vallást el kell sajátítanunk. Ebből következik, hogy az erkölcs mélyebbről ered és természetesebb, mint a vallás.

Milyen kérdéseket kell feltennünk ahhoz, hogy továbbfejlesszük magunkban az együttérzés képességét?

Nyitottak vagyunk-e, vagy zárkózottak? A jelenségek egészét ragadjuk-e meg, vagy csak a részleteket? Holisztikusan gondolkodunk és cselekszünk-e? Hosszú távra tervezünk-e, vagy csak rövid távra? Tetteinket az együttérzés irányítja-e? Együttérzésünk a rokonainkra és barátainkra korlátozódik-e, mert velük könnyebben azonosulunk?

Odafigyelés, odafigyelés, odafigyelés. És kutatás, kutatás és még több kutatás. Az erkölcsösség elsősorban szellemi állapotunkkal függ össze, nem azzal, hogy egy vallási közösség tagjai vagyunk. Túl kell lépnünk a magunk állította korlátokon, és meg kell értenünk mások nézeteit.

Ha az ukrán válságra gondolunk, ez azt jelenti, hogy Kelet-Európának szüksége van Nyugat-Európára és Nyugat-Európának Kelet-Európára. Hát tárgyaljanak! Vegyék észre, hogy a globalizáció korában élünk. Ma már ez a jelszó: „a te érdeked az én érdekem is”. A fundamentalizmus mindig veszélyes. A múlt eszméi nem vezetnek sehová. Az erkölcs fontosabb, mint a vallás, különösen a gyerekek, a jövő felnőttjei számára.

A klímaváltozással is csak globálisan tudunk foglalkozni. Reménykedem, és imádkozom, hogy a következő párizsi klímacsúcson ebből a letagadhatatlan igazságból kiindulva konkrét eredményeket érjenek el. Az egoizmus, a nacionalizmus és az erőszak rossz út. Ha javítani akarunk a világon, ez a legfontosabb kérdés: „Mit tehetünk egymásért?”

Naponta 150 állat- és növényfajt irtunk ki, és 150 millió tonna üvegházhatású gázt bocsátunk a levegőbe. Mit tehet a világi erkölcs e negatív folyamatok megállítására?

Odafigyelés, oktatás, tisztelet, türelem, gondoskodás és erőszakmentesség. A múlt században óriási sikereket értünk el az anyagi fejlődés terén. Összességében ez pozitív folyamat. De a fejlődés rettenetes károkat okozott a környezetünknek. A 21. században minden szinten meg kell ismernünk, ki kell fejlesztenünk és alkalmaznunk kell a belső értékeinket.

Akár hiszünk valamilyen vallásban, akár nem, mindnyájunkban megvannak az ősi, elemi, emberi erkölcsösségnek a csírái. Ezeket kell kibontakoztatnunk. Ez segíteni fog a környezet megóvásában. Ez a praktikus vallás, a praktikus erkölcs.

Kétféleképpen tekinthetünk az emberre. Az egyik álláspont szerint az ember erőszakos, kíméletlen és agresszív. A másik szerint természetünknél fogva kedvességre, harmóniára és békés életre vágyunk. Én a második nézetet osztom. Ennek megfelelően szerintem az erkölcs nem parancsok és tiltások gyűjteménye, amelyet szem előtt kell tartani és követni kell, hanem természetes, belső késztetés, amely arra ösztökél bennünket, hogy boldogságra, saját magunk és mások elégedettségére törekedjünk. Engem az az egyszerű vágy vezérel, hogy az emberiség és a körülöttünk lévő világ érdekében tevékenykedjem.

Tizennégy éves kor fölött már fontosabbak az erkölcsi követelmények, mint a vallásiak. Az oktatással mindent meg lehet változtatni. Az ember képes tanulni. Németországban is ezt láthattuk, amikor leomlott a berlini fal. Felejthetetlen élmény volt. Vagy nézzük az Európai Unió politikáját a második világháború után! Ma már a korábbi ellenségek együttműködnek azért, hogy felépítsék a békés Európát. Ezért a teljesítményért az Európai Unió Nobel-békedíjat kapott. Teljes joggal!

Mit tehetünk mi, átlagemberek azért, hogy a világ békésebb, jobb hely legyen?

Ha azt akarjuk, hogy a világ jobb hely legyen, nekünk is meg kell javulnunk. Nem könnyű. Először is észre kell vennünk, hogy az ellenségeink is emberi lények. Jézus azt hirdeti a hegyi beszédben: „Szeressétek ellenségeiteket!” Mindent meg kell tennünk, hogy az összes élőlény gyarapodhasson. Ehhez pedig spirituális nevelésre, a lélek pallérozására van szükség.

A második világháború után az Európai Unió a helyes utat választotta, az egykori ellenségek együttműködését. Ezáltal az ellenségek barátok lettek. Ez csak azért valósulhatott meg, mert emberek milliói választották ezt az utat.

Az igazi ellenség a bensőnkben van, nem odakint. A külső ellenségeskedés nem tart örökké, s ez Kína és Tibet ellenségeskedésére is igaz. Ha tiszteljük az ellenséget, idővel a barátunkká válik.

Ezért vagyok az erőszakmentesség tántoríthatatlan híve. Ez az ellenség szeretetének intelligens módja. Ha intenzíven meditálunk, megtanulhatjuk, hogy az ellenségeinkből lehetnek a legjobb barátaink. Ezáltal érhetünk el a derű, az együttérzés és az éleselméjűség magasabb fokára. Így teremthetjük meg annak esélyét, hogy a 21. század a béke, a párbeszéd és a törődő, felelősségteljes, együttműködő emberiség százada legyen. Ebben reménykedem, ezért imádkozom.

 

Írta Franz Alt – Reader’s Digest

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s