Codex Sinaiticus

 

 

1859. február 4-én találták meg a Codex Sinaiticus-t

A legidősebb Biblia, amely tartalmazza az Ószövetség nagy részét és az Újszövetséget hiány nélkül.

Szó szerinti fordításban a Codex Sinaiticus „sínai könyv”-et jelent, mivel a Sínai-hegy lábánál fekvő Szent Katalin-kolostorban találták a 19. század közepén. Ez a negyedik században készült Biblia tartalmaz olyan szövegeket, amelyek nem kerültek bele a Héber Bibliába. Nagy részét a Septuaginta, azaz a Héber Biblia görög nyelvű változatának egy része teszi ki (az eredeti 1400 kézírásos pergamenlapból 800). Emellett az Újtestamentum teljes 4. századi változata fennmaradt benne, valamint Barnabás levele és a Hermász Pásztora is.

A kódex részletekben került napvilágra: 1844 tavaszán egy német bibliatudós, Constantin von Tischendorf 129 levelet tudott megtekinteni, amelyek közül 43-at meg is szerzett, és átiratát 1846-ban publikálta. 1845-ben Porfirij Uspenskij orosz archimandrita néhány levélrészletet szerzett, amelyet Tischendorf későbbi szerzeményei egészítettek ki. A bibliakutató 1859-ben ismét ellátogatott a kolostorba (II. Sándor orosz cár támogatásával), ahol február 4-én megtekinthette a Kódex 347 levelét, amit „a létező legértékesebb bibliai kincs”-nek tartott. Hogy átírhassa a szöveget, „kikölcsönözte” a kódexet a kolostortól, és megígérte, kérésükre azonnal visszajuttatja.

Codex Sinaiticus

Constantin von Tischendorf 1862-ben kiadta munkája gyümölcsét, a Kódex a birodalmi könyvtárba került; hét évvel később pedig (különböző diplomáciai okok miatt) az orosz cárnak ajándékozták a Kódexet. 1933-ban a brit kormány megvásárolta a Codex Sinaiticus-t 100 ezer fontért, így az az év végére a British Museumba került.

A Lipcsei Egyetem könyvtárában található ma a Tischendorf által 1844-ben szerzett 43 levél (ez a Codex Frederico-Augustanus nevet kapta); a 347 leveles részlet a British Library-ben a Codex Sinaiticus Petropolitanus néven ismert (mivel az 1863 és 1933 között Szentpéterváron volt); 6 levél egyes részei a szentpétervári Orosz Nemzeti Könyvtárban vannak, illetve 1975-ben 18 újabb levelet találtak a Szent Katalin-kolostorban, ami jelenleg is ott van. 2009 júliusától a digitalizált változata online is elérhető.

 

Forrás: József Attila Könyvtár – Dunaújváros

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s