Jankovics Marcell könyvbemutatója

 

 

Jankovics Marcell animációsfilm-rendező, művelődéstörténész, a Nemzet Művésze a közelmúltban megjelent három könyvét mutatta be a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet a Pesti Vigadóba szervezett estjén. A szerzővel Pomázi Gyöngyi, az Akadémiai Kiadó szerkesztőségi igazgatója és Csernyus Lőrinc építész beszélgetett.

Jankovics Marcell könyvbemutatóA Vigadó Könyvtárának előterében tartott bemutató házigazdája dr. Kocsis Miklós, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet mb. igazgatója volt. Jankovics Marcell három könyvét a képpel, képiséggel való foglalkozás köti össze. Noha a kép világában élünk, és rengeteg vizuális inger bombáz minket, mintha nem lenne elég idő ezek feldolgozására, befogadására – hangzott el a beszélgetésen. Az értelmezés felületes, elvesznek a jelek, összefüggések. Pedig a vizuális nyelvben analógia van a világ kultúrájában. És ennek az oktatásban is hangsúlyos szerepet kellene kapnia.

Jankovics Marcell kiemelte, hogy az anyanyelv mindig vizuális, ezért nem mindegy az iskolában, hogyan tanítják meg a gyerekeket írni, olvasni, és hogyan kapcsolják össze a tantárgyakat egy egésszé. Sokszor az is elég lenne, ha a gyermekekben természetesen meglévő képi és művészi kifejezésigényt nem fojtanák el. A képi látásmód fejlesztése például a matematikában, az ének-zenében és az “unalmassá” tett nyelvtanoktatásban is új távlatokat nyithatna. Persze a képi kifejezésmódhoz való visszanyúlás a nyelvhasználatunkban elősegítené egymás megértését is. A képtől elrugaszkodott bikkfanyelvek csak az elkülönülést, a kisebb csoportokba zárkózást erősítik. Az idegen szavak nem járnak képiséggel – húzta alá Jankovics Marcell.

A hármas könyvbemutató végén még elhangzott: 2016-ban is megjelenik egy újabb kiadvány a Méry Ratio gondozásában futó, középkori felvidéki templomainkat bemutató impozáns sorozatban. Ezúttal a szepességi Nagyőr kastélyához tartozó későgótikus Szent Anna-templommal ismerkedhetünk meg, várhatóan a könyvhéten. Egy másik 2016-ban nyomdai napvilágra hozni tervezett könyvvel pedig Jankovics Marcell egy régi vágyát szeretné beteljesíteni – de ez egyelőre még legyen meglepetés…

Jankovics Marcell: Képes bibliai történetek

Az Akadémiai Kiadó által 2015-ben megjelentetett kötet a szerző nyolcvanas években megjelent Biblia-feldolgozásának forgatókönyvére épül. A töredékben maradt rajzfilmsorozatból megvalósult Teremtés epizód és a két előzetes 26 perces filmanyaga a könyv DVD-mellékletében található.

A kötet két fejezetből áll, amelynek első része a Képes bibliai történetek címet viseli. Ez Jankovics Marcell sajátos bibliaértelmezésében dolgozza fel a történeteket, melyek: a világ teremtése, Ádám és Éva a Paradicsomban, bűnbeesés, Káin és Ábel, vízözön, Noé bárkája, bábeli torony, Ábrahám, Izsák, Szodoma és Gomora, Jákob és Ráchel, József és testvérei, Mózes, egyiptomi csapások, kivonulás Egyiptomból, a szövetség, tízparancsolat, Józsué, Bírák, Ruth, Sámuel kora Saul királlyá választásáig. A kulisszák mögött című második rész pedig betekintést enged az animációs forgatókönyv készítésébe, megmutatja, hogyan készült a rajzfilm az animáció világának digitalizálódása előtt.

Méry Gábor – Jankovics Marcell: Kisszeben Keresztelő Szent János-temploma

A Méry Ratio Kiadó jelentette meg 2015-ben a felvidéki gótikus templomokat bemutató sorozat újabb kötetét Kisszeben város legértékesebb épületéről, a Keresztelő Szent Jánosnak szentelt, gótikus stílusú római katolikus templomról. A főtéren álló háromhajós plébániatemplom világát Méry Gábor fotóin keresztül ismerhetjük meg, a művészettörténeti értékeket történeti-kulturális-vallási térbe helyezve Jankovics Marcell mutatja be.

Jankovics Marcell: A vizuális nevelésről

Az Akadémiai Kiadó gondozásában jelent meg a kiadvány 2015-ben. A szerző a kötet kapcsán egy interjúban kiemelte: „A vizuális nevelést egészen kisgyermekkorban el kell kezdeni. Nálunk alsóban 4 évig fordítanak figyelmet a gyerek vizuális nevelésére, aztán 5. osztálytól már csak a bal féltekét dolgoztatják. Fontos lenne ezen a gyakorlaton változtatni. Nagyon leegyszerűsítve a dolgot, arról van szó, hogy az agy bal féltekéje a tartalom, a jobb pedig a forma helye. A nyugati civilizációban az utóbbi működtetése egyre jobban el van hanyagolva, miközben a mindennapokban egyre nagyobb szerepet kap a kép.” A nevelésről pedig megjegyezte: „Neveléspolitikánk egyoldalú. A gyermekek agyának bal féltekéjét túlterheli, miközben a jobb félteke képességei elsorvadnak. Holott a két agyfélteke munkájának összehangolása vezet csak eredményre a »száraz« bal féltekés tudnivalók: szövegértés, fogalmi gondolkodás, elvonatkoztatás, általánosítás terén is. Mindez egy olyan korban merül fel gondként, amelyen a képek uralkodnak.”

Forrás: Magyar Művészeti Akadémia

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s