Sarki csér

Közzétette:

 

 

Egy New York-i légi járat hossza eltörpül az apró sarki csér (Sterna paradisaea) repülési teljesítménye mellett. Ez a kecses, körülbelül 30 cm hosszú madár ugyanis minden szárnyasnál nagyobb utat tesz meg évente. Áprilistól szeptemberig az Északi-sarkvidéken költ, majd felkerekedik, hogy 17 ezer km megtétele után az Antarktisz sarkvidékén újból nyaralhasson. Így évente közel 35 000 km-t megtéve lényegében körberepüli a Földet; ez 30 éves átlagéletkorára átszámítva több mint egymillió kilométernyi vándorlást jelent!

Sterna paradisaea

Fészkelési, vonulási és telelési területe

Ez az ára a folyamatos nyaralásnak, és annak, hogy a sarki csér élete legnagyobb részét napfényben, világosban töltheti… A remekül navigáló, gyors röptű madár apró halakkal, tengeri gerinctelenekkel táplálkozik, noha az úszás nem kifejezetten kedvelt sportága. A sziklás tundravidékek kolóniái mindig zajosak, hiszen nyüzsögnek a vadászó csérektől. Ha a sarkvidéken dolgozó kutatók keresztezni kényszerülnek a telepeket, kifejezetten fülsüketítő hangaláfestésre számíthatnak. Sőt, a szelíd külsejű csérek zuhanórepüléssel megerősített áltámadásokkal próbálják elijeszteni a betolakodó embert. Vándorlása során olykor a Balatonnál is megpihen; a kikötőkben is gyakran látni, amint az emberek feje fölött elsüvítve vadászik.

 

Sterna paradisaea

Keresztülrepüli a földet

A sarki csér (Sterna paradisaea) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiiformes) rendjébe, ezen belül a csérfélék (Sternidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Eurázsia és Észak-Amerika északi részén költ. Az északi sarkvidékről, a déli sarkvidékig vándorol, általában a szárazföld vonalát követi. Tenger- és folyópartoknál, tundrákon lévő tavaknál fészkel, az év többi részét a tenger fölött tölti.

Sterna paradisaea

Megjelenése

Átlagos testhossza 33-35 centiméter, szárnyfesztávolsága 75-85 centiméteres, testtömege 75-85 gramm. Feje teteje (sapkája) fekete, a csőre és lába élénk piros. Egész megjelenése a Közép-Európában elterjedt küszvágó csérhez rendkívül hasonló, attól terepen igen nehéz megkülönböztetni. Elkülönítő bélyege rövid lába, a csőre hegyéről hiányzó fekete szín. Röptében hosszabb farka és a szárny hegyének határozott fekete szegése különbözteti meg a küszvágó csértől.

Életmódja

Halakkal táplálkozik, melyet zuhanó repüléssel a vízbe vetődve, 1-6 méter mélyen is megfog. Keskeny szárnya és villás farka ideális repülővé teszi.

Szaporodása

Nagy telepekben költ, a fészkét sekély talajgödörben alakítja ki , melyet rendszerint kis kagylóhéjakkal bélel ki. Fészekalja 2-3 tojásból áll, melyek 20-24 nap múlva kelnek ki.

 

Sterna paradisaea

A tojásokon ülő madár

Sarki csér

és egy fészek

 

Vonulása és kárpát-medencei előfordulása

A világon a leghosszabb vonulási utat bejáró madárfaja. Az északi sarkvidék peremén fekvő fészkelőhelyeiről az Antarktisz körüli vizekre vonul telelni. A vonulás során a tengerek és óceánok felett repül, az európai kontinens belsejébe csak ritkán jut el. Magyarországon ritka vendég, csak kóborló példányok fordulnak elő, amelyek valószínűleg a folyóvölgyeket követve jutnak el nagyobb tavainkhoz. Leggyakrabban a Fertő mellett Mekszikópusztán figyelték meg.

Védettsége

Magyarországon védett, eszmei értéke 25 000 forint.

 

Forrás: A Földgömb, Wikiwand

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s