A Lajtha-csoport működése és az 1950-es évek népénekkutatása

Közzétette:

 

 

A „Noé bár­ká­ja­ként” is em­le­ge­tett Lajtha-csoport mű­kö­dé­sét és az 1950-es évek nép­ének­ku­ta­tá­sát mu­tat­ja be a 2016. január 15-én pén­te­ken nyí­lt ka­ma­ra­ki­ál­lí­tás a Magyarság Házában.

Pálóczy Krisztina ku­rá­tor, a Néprajzi Múzeum nép­ze­nei gyűj­te­mé­nyé­nek mun­ka­tár­sa fel­idéz­te, Lajtha László 1947–48 után – si­ke­res film­ze­ne­szer­zői pá­lyát hát­ra­hagy­va – tért ha­za Londonból, de mi­vel nem volt haj­lan­dó alá­ír­ni a Mindszenty József her­ceg­prí­más, ér­sek el­le­ni vá­da­kat, min­den ál­lá­sá­ból el­bo­csá­tot­ták.

„1949 és 1951 kö­zött ab­ból élt, hogy ér­té­kes tár­gya­it el­ado­gat­ta – szó­val na­gyon mél­tat­lan kö­rül­mé­nyek kö­zött. 1951-ben a kor­mány­tól emig­rá­ló út­le­ve­let kért, ezt azon­ban, te­kin­tet­tel kül­föl­di hír­ne­vé­re, nem ad­hat­ta ki az ak­ko­ri kul­tu­rá­lis ve­ze­tés, nem en­ged­het­ték, hogy emig­rál­jon. Felajánlották ne­ki, hogy az­zal fog­lal­koz­hat, ami­vel akar – így ala­kult meg az úgy­ne­ve­zett Lajtha-csoport, mely­nek te­vé­keny­sé­gét a ki­ál­lí­tás be­mu­tat­ja” – is­mer­tet­te Pálóczy Krisztina.

Lajtha László emlékezeteA cso­por­tot azért em­le­get­ték “Noé bár­ká­ja­ként” is, mert Lajtha olyan em­be­re­ket vett ma­ga mel­lé, aki­ket az ak­ko­ri rend­szer ül­dö­zött, és más­hol nem al­kal­maz­tak. Közéjük tar­to­zott a nem­rég el­hunyt le­gen­dás nép­rajz­tu­dós, Erdélyi Zsuzsanna, Rajeczky Benjámin cisz­ter­ci szer­ze­tes, ze­ne­tör­té­nész, va­la­mint Tóth Margit nép­ze­ne­ku­ta­tó, aki ké­sőbb, Lajtha ha­lá­la után a Néprajzi Múzeum nép­ze­nei gyűj­te­mé­nyé­nek ve­ze­tő­je lett – ő is apá­ca volt.

A Lajtha-csoport, mely­nek mun­ká­ja gyűj­tés­ből, fel­dol­go­zás­ból és ki­adás­ból állt, 1951-től 1963-ig, Lajtha ha­lá­lá­ig mű­kö­dött eb­ben a for­má­ban, de tag­jai ez­után is még majd­nem egy év­ti­ze­dig együtt ma­rad­tak és foly­tat­ták a mun­kát a Néprajzi Múzeumon be­lül, mun­kás­sá­guk a mú­ze­um nép­ze­nei gyűj­te­mé­nyé­nek leg­ter­mé­ke­nyebb idő­sza­ka volt.

A Magyarság Háza ki­ál­lí­tása a Lajtha-csoport ál­tal Sopron és Vas me­gyék­ben gyűj­tött anya­got, fő­ként egy­há­zi nép­éne­ke­ket és hang­sze­res ze­nét mu­tat be – Lajtha az egész or­szág­ra ki akar­ta ter­jesz­te­ni a gyűj­tést, de ha­lá­lá­ig csak ezt a két me­gyét tud­ta át­te­kin­te­ni.

A tár­lat fel­vo­nul­tat­ja a min­dig írott anyag­ra tá­masz­ko­dó nép­éne­kek nyom­ta­tott for­rá­sa­it, a fe­le­ke­ze­tek leg­jel­lem­zőbb éne­kes­köny­ve­it, és a kéz­zel írott, hol má­solt, hol sa­ját szer­ze­mé­nye­ket tar­tal­ma­zó le­jegy­zé­se­ket. A fo­no­gráf­hen­ge­re­ken és más esz­kö­zö­kön rög­zí­tett nép­éne­ke­ket meg is le­het hall­gat­ni. A ki­ál­lí­tás­ban lát­ha­tók bú­to­rok, me­lye­ket Lajtha Erdélyből, Udvarhelyről ho­zott ma­gá­val. Egy film­rész­le­ten Erdélyi Zsuzsanna idé­zi fel a cso­port meg­ala­ku­lá­sát és mű­kö­dé­sét. Térképeken te­kint­he­tő át a gyűj­té­sek föld­raj­zi há­ló­za­ta; fel­so­ra­koz­nak az 1960-as évek­ben gyűj­tött szak­rá­lis tár­gyak, pél­dá­ul ma­don­na-szob­rok; vé­gül a lá­to­ga­tók né­hány né­pi hang­szert is lát­hat­nak a Lajtha ha­lá­la után együtt ma­radt cso­port gyűj­té­sé­ből.

Pálóczy Krisztina kurátor meg­je­gyez­te, hogy a Néprajzi Múzeum tu­laj­do­ná­ban lé­vő anyag­ból a 2012-es Ars Sacra-fesztiválon már ren­dez­tek egy si­ke­res ki­ál­lí­tást, ez lát­ha­tó most a Magyarság Házában már­ci­us 20-ig.

„Az igaz hit­ben vé­gig meg­ma­rad­junk…” mot­tó­jú tár­la­tot pén­tek dél­után 17 órakor Solymosi-Tari Emőke ze­ne­tör­té­nész nyit­otta meg, kö­szön­tőt mondott Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igaz­ga­tó­ja.

Pálóczy Krisztina fel­hív­ta a fi­gyel­met egy Lajtha Lászlónak szen­telt át­fo­gó hon­lap­ra, amely – Solymosi-Tari Emőke szer­kesz­té­sé­ben – igyek­szik nap­ra­kész in­for­má­ci­ó­kat nyúj­ta­ni a Lajthával kap­cso­la­tos meg­moz­du­lá­sok­ról, ki­ál­lí­tá­sok­ról, em­lék­kon­cer­tek­ről és más prog­ra­mok­ról.

 

Forrás: Magyar Művészeti Akadémia

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s