Képek a magyar filmgyártás virágkoráról

Közzétette:

 

 

Bemutatták az Ez csak színjáték című könyvet

 

A Pesti Vigadóban mutatták be az Ez csak színjáték című könyvet, amely fotók, esszék és portrék segítségével idézi fel a magyar filmművészet nagynevű alkotóit és az életművük mérföldköveit.

 

filmgy

Havas Ágnes, B. Müller Magda, András Ferenc, Kelecsényi László és Fazekas Eszter

„Kiderül belőle, hogy a standfotósok mégsem a pillanatnak, hanem az öröklétnek dolgoztak – olvasható a Kelecsényi László által szerkesztett kötet fülszövegében. – A képeken felvonulnak a magyar film sztárjai, akik valóban sztárok lehettek volna, ha működött volna nálunk a sztárrendszer a múlt század második felében. Felvonulnak a rendezők, akik világhírűek lettek (Jancsó Miklós, Makk Károly, Szabó István, Mészáros Márta, Tarr Béla), és azok is, akik csak idehaza váltak híressé. Megjelennek az operatőrök, akik megteremtették filmművészetünk vizuális arculatát. A színes és fekete-fehér oldalak között pedig a mai magyar filmtörténész és esztéta generáció jelesei vallanak róla, mit jelentenek számukra ezek a képek, hogyan őrzik a magyar kultúrhistória számára a hazai filmemlékezet kincseit.”

Ez_Csak_szinjatek_webre_08A könyvbemutatót moderáló András Ferenc filmrendező mindenekelőtt B. Müller Magdának mondott köszönetet, aki nemcsak a kötet tervezője, hanem kezdeményezője is volt a kiadásnak. A magyar fotó és filmgyűjtemény megteremtőjeként mutatta be a közönségnek B. Müller Magdát, akinek nagy érdeme volt abban, hogy az archív anyag nem veszett el, hanem megmaradt mementóként.

A könyvbemutatón részt vett Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója, aki szerint minden honi filmes karácsonyfája alatt ott a helye az Ez csak színjáték című kötetnek.

Mint az Kelecsényi Lászlónak és a kötet egyik szerzőjének Fazekas Eszter beszélgetéséből kiderült, a legjobb standfotósok a stáb és a hangmérnökök rémei voltak, mert „egy erősen kattanó Pentacon gép sokszor a legcsöndesebb, legmeghittebb pillanatokat tehette tönkre, főleg a direkt, élőhangos felvételeket”. Például B. Müller Magdát mindjárt első filmje, az Utazás a koponyám körül forgatásakor a kirúgás fenyegette, amikor a fényképezőgép Latinovits Zoltán sírásába lőtt bele –mint arra Fazekas Eszter előszavában emlékeztet.

A könyvbemutatón Töröcsik Mari, a Nemzet Művésze előadásában hangfelvételről elhangzott Ez csak színjáték című dal.

 

Forrás: Magyar Művészeti Akadémia

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s