Andrássy-kastély (Tiszadob)

 

 

A régi fényében pompázó épület újra kitárja kapuit a látogatók előtt. Tiszadob káprázatos szépségű nevezetességének helyreállítása hosszú éveken át, az Észak-Alföldi Operatív Program keretében zajlott, Magyarország egyik legnagyobb volumenű kastély rekonstrukciójaként.

 

tiszadob_1

 

 

A tiszadobi Andrássy-kastély története

 

Tiszadobon az Andrássyak 1741-ben jelentek meg, mint földbirtokosok, beházasodás révén jutottak dobi birtokaikhoz.

Az első Andrássy Tiszadobon, báró, (később gróf) Andrássy Károly volt, akinek jelmondata – “Fidelitate et Fortitudine”– (Hűségért és bátorságért) márványba vésve áll az utód, gróf Andrássy Gyula kastélyában.

A kastély 1880 és 1885 között épült. Tervezője Meinig Arthur, akit a gróf arra inspirált, hogy ötvözze egybe a magyar történelmi romantika legnemesebb építészeti elemeit elsősorban a vajdahunyadi vár stílusára hagyatkozva.

 

Tiszadob_-_Palace

 

A kastély kertje a művészi gonddal tervezett és gondozott angol-és franciapark volt, benne híresen szép rózsalugasokkal, melyet virágkorában, úgy lehet, Erzsébet királyné is megcsodált. Az egykori harmónia legértékesebb maradéka, a tiszafa-koszorúba fogott bukszus-labirintus, ma is bebarangolható.

Bugár Mészáros Károly tanulmányából kiindulva azt mondhatjuk, hogy mindenekelőtt a vajdahunyadi vár egyes elemei uralják a kastély tömbjét.

A tiszadobi kastély kerek saroktornyának előképét a vajdahunyadi vár északi sarkában álló kerek Hímestoronyban azonosíthatjuk.

Különösen a kastély északi homlokzatán, a kerek bástya után – a vajdahunyadi kapu-lakótorony háromkonzolos zárt erkélye- hatását vélelmezhetjük.

Az északi-homlokzat nyugati saroktornya tömegében és toronysisakjában a vajdahunyadi Nebojsza várnagyi lakótorony formáit ültették át.

A tiszadobi délnyugati karcsú, kerek és magas saroktoronyhoz hasonló, három is található Vajdahunyadon.

Más erdélyi kastélymintákat is megidéz a tiszadobi kastély. Felismerhetjük a brassói Katalin bástya jellegzetes őrfiatornyait, a kastély déli kapu-és lépcsőháztornya a marosvécsi reneszánsz kapu-lakótornyát hozta el, a délkeleti saroktorony pedig a királyi Törcsvár délkeleti tornyát idézi.

Érdekessége az épületnek, hogy a 4 évszaknak megfelelően 4 bejárata, 12 hónapnak megfelelően 12 tornya, az 52 hétnek megfelelően 52 szobája és a 365 napnak megfelelően 365 ablakszeme van.

A kastély szépségét csodálatos környezet tovább növelte. Tiszadob természeti környezetét sajátosan a vízrajzi viszonyai határozták meg. Így alakultak ki egymás mellett, szinte egyedülálló sokszínűséggel a folyók és holtágak menti ártéri és galéria erdők. A kastély parkját északról ezekből, az ősfákból álló 500 hektáros gazdasági erdő határolja. Ez a rendkívüli szépségű természeti környezet, lágyan öleli körül a fenséges épületet.

A tiszadobi kastélyban valós nemzeti romantikát jelenített meg az építői szándék. Idősebb Andrássy Gyula tudós vizsgálódással a legkiválóbb, legnemesebb építészeti örökségünkből merített saját nyaralókastélyának alapításához.

Az Andrássyak címere a főbejárat fölötti színes ablakokon látható, míg a padlózatban a terméskőből kiképzett oroszlán címerállatuk a hatalmat, erőt jelképezi.

A tiszadobi kastély lépcsőházának jellegzetessége a romantikus, fal mentén “kúszó”, fafaragásos, háromkarú falépcső.

A lépcsőház-toronyból a magasföldszinten a fiókos dongaboltozatú nagyterembe, a lovag vagy bálterembe lépünk.

A boltozat éleit és a mezőközepeket a stukkóbordák hangsúlyozzák, egy későgótikus- reneszánsz hálóboltozat rajzolódik itt ki. A boltozati gyámok és a bordázat az 1550 körül épült marosvécsi Kende kastély boltozatát követi.

A földszinti nagyterem (lovagterem) közepén gótikus-reneszánsz vöröskőkandalló áll, homlokán a felirat „Fidelitate et Fortitudine”.

Archív felvételek bizonyítják, (egyéb forrásokból is pontosan tudjuk), hogy az egész kastély, de különösen a bálterem gazdag falait és egész belső terét gazdag műkincsek tömege borította. Figurális falikárpitok, gobelinek, fegyverbokréták, egész páncélzatok, reneszánsz bútorzat, asztalok, székek, szekrények töltötték be a termet.

Ugyancsak a földszinten található az L alakú gyűjteményes nagyszalon. A terem mennyezete pontos másolata az angliai Kentben található Knole kastély „The Cartoon Gallery” terme mennyezet-stukkójának.

A mennyezet mintája: egymásra szimmetrikus hullámvonalak határolta mezőkben 3-3 szál virág (pl. jácint és lonc) alkot csokrot.

A gyűjteményes szalon kandallóján egy-egy teljes páncélzat állt szimmetrikusan. A falakon két nagyméretű, figurális falikárpit, értékes festmények között pajzsok alá tett fegyverbokréták voltak láthatók. Jelen volt a kandalló mellett a neogótikus támlájú szék is a szalonban.

A nagyszalon keleti szomszédja a házigazda dolgozó-szobája, amelyből a „Hímestorony-aljba” rejtett könyvtárkabinet nyílik. A következő terem keletre néz, ez az ún. fekete ebédlő, amelyben gótizáló ollós-székek, más néven Savonarola-székek voltak az asztal körül.

Az ebédlő után a reggeliző szobának használható télikert következett a „Törcsvári-torony” aljában.

A téli kertet kibővítve később idekerült a híres budapesti Andrássy-ebédlő, amelynek szecessziós berendezését és színes ablakait Rippl-Rónai József tervezte. Az eredeti színes felső üvegek ma is láthatók a nagyméretű ablakon. 2002-ben elkészítették a színes ablakok teljes rekonstrukcióját a fellelhető források alapján.(A rekonstrukciót Balogh Tibor képzőművész, a Gyermekváros volt növendéke készítette el.)

A gyűjteményes nagyszalonból nyugat felé nyílt a királyi vendéglakosztály, nappali-hálószoba-öltöző-kabinet (fürdőszoba) térsorral. A királyi hálószoba a „Nebojsza torony” aljába került. A királynéi vendéglakosztály e fölött helyezkedett el az első emeleten, s ott tovább kelet felé haladva a grófné és a gróf lakosztály a földszinti társasági termek felett.

Az ebédlők fölött vendégszoba volt.

A második emeleti szobák használatuk szerint vendégszobák voltak.

A kastély északi homlokzata előtt, pontosabban alatt középkori liliomot rajzolva, hatalmas nyírt sövénykert-labirintus készült és szerencsére él ma is. Ebben is egyedülálló az országban a kastély és parkja. A bukszus-labirintusban áll egy szép szobor, a „Leányszöktetés”, Fadrusz János munkája..

A kastély teljes szélességében, így a sövénykert szélességében, nyiladék vezetett az erdőn át a Tiszáig. A vadaskert 1945 után erdészeti kézbe került, a nyiladékot beültették, a kastély körül számos új épület foglalta el az egykori romantikus park helyét.

A Tiszadobon élt Andrássyak közül kiemelkedik mindenekelőtt gróf Andrássy Gyula (1823-1890), a regényes életű, aki Széchenyi István ifjú barátjaként személyesen részt vett a Tisza –szabályozás monumentális művében.

1845-ben Tiszadobon alapítják meg az első ármentesítő társulatot, elnöke gróf Andrássy Gyula kezdeményezésére 1846. január 19-én megalakul a Tiszavölgyi Társulat, amely a tiszai gátak megépítéséhez haladéktalanul hozzá is kezd. Látványos emléket állított a hálás utókor a Tisza szabályozóinak, megszentelve az első kapavágás helyét, az Urkom-dombi „Hármas- emlékművet”. Misztikusan szép az Andrássy Gyuláé, monumentalitásában is arányos és emberi, a tragikus halált halt vízmérnöké, Vásárhelyi Pálé, a legnagyobb magyar emlékművén pedig , híven tükrözve az esemény jelentőségét, Szász Károly verse olvasható.

A helybeliek úgy tartják, hogy a kastély csakis azért lett olyan meseszép, mert valami titkos úton-módon magát, a szépséges Erzsébet királynét fogadta itt a gróf. A királyné látogatásának emlékére a gróf tölgyfákat ültetett a falu, azazhogy Dob határának vásárterén. Egy-két tölgyfa ma is él még közülük.

Az emlékezet szerint a gróf legkedvesebb tartózkodási helye a világban, Tiszadob volt. Tiszadobról, s arról, hogy miért is vetették meg lábukat az Andrássyak e településen, sokat elárul a gróf alkalmazásában álló angol nevelőnő, Mary Elizabeth Stevens, 1865-ben, édesanyjához írt levele:

„Az emberek itt teljesen mások, mint Terebesen és Észak-Magyarországon. Udvariasak, intelligensek és nagyon jó módúak, lovagiasak és önzetlenek. Nagyon kifejező és egyszerű nyelven beszélnek.”

Egyes vélemények szerint, az öreg gróf fia, II. Andrássy Gyula (1860-1929) volt az, aki befejezte a kastély építését és a parkot is ő formázta véglegessé.

Miután testvére, a művészi tehetséggel megáldott Tivadar meghalt, ő lett nevelője lányainak, közöttük Katalinnak, akiről akkor még nem sejtette senki, hogy ő lesz Károlyi Mihály feleségeként a “vörös grófnő”.

Katinka, akitől azt várta a család, hogy a három leány után végre fiúként születik meg, a „Törcsvári óratoronyban” született.

Andrássy Katinka emlékirataiban a Kolozs megyei Dubin és Tőketerebes után Tiszadobot említi legszeretettebb lakhelyei között:

„E három helyet, de legjobban a tiszadobi házunkat szerettem, ott születtem, a szeptembereket ott töltöttem, oda fűz sok kedves emlék, és Károlyi is odajárt leginkább udvarolni. Engem, az Andrássy család fejének, Duci bácsinak (Gyula) a kikerülhetetlen befolyása alól, Károlyi vont ki. Mellette váltam azzá, aki lettem.”

A gyönyörű kastély azonban nem maradhatott meg eredeti formájában az utókor számára, mert az első világháború után, 1918-ban egy szomorú esemény történt . A nekiszabadult nép feldúlta a pompázatos gazdagsággal berendezett kastélyt (a fosztogatást nem a tiszadobiak kezdték). Polgár felől fegyveres forradalmárok érkeztek 10-12 kocsival. Betörték a nagykastély ajtaját, teljes bútorzatát összetörték, az ablakokat belövöldözték. Összezúzták a velencei tükröket, a csillárokat, szobrokat és kerámiákat, a drága festményeket, könyveket megsemmisítették, széthordták. A gróf – úgy mondják – nem is jött soha többé a tiszadobi kastélyba.

1945-tel véget ért az Andrássyak története Tiszadobon.

A II. világháború végén román katonai kórházat telepítettek a kastélyba. Az itt elhunyt román katonák ma is a parkban nyugszanak.

A kastély állami tulajdonba került.

1948-ban 300 osztrák gyerek nyaralt itt, majd egy éven át görög menekültek gyermekei kerültek ide.

1950-től a közelmúltig gyermekvárosként működött. A gyermekváros – mely a magyar gyermekvédelem kiemelkedő értékű nevelőiskolája, menedékhelye az elhagyott gyermekeknek – 2007-ben a településen belül egy modern, épület-együttesbe költözött.

1998-től minden év augusztusában megrendezésre kerül a kastélyban az immár hagyományosnak nevezhető tiszadobi zongorafesztivál, a „Zongora Ünnepe Keleten”, ahol a hazai és a nemzetközi zenei élet legkiválóbb zongoraművészei lépnek fel.

 

A tiszadobi Andrássy-kastély felújítása – PR film (Kölcsey Televízió, 2014)

 

tiszadobA kastély és parkja december 7-től folyamatosan látogatható, keddtől vasárnapig: 10.00-16.00 óráig.

Felhasznált irodalom:

Tiszadob/szerk. Bugya István

ISBN 963 06 0577 5

Forrás: Andrássy-kastély Tiszadob

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s