Az Egyiptom és Anatólia közötti Kánaán földjén a kereskedelemből és iparból élő tengerparti városállamok virágoztak. Görög kortársaik nevezték el lakóhelyüket Föníciának híres bíborfestékjükről, a foinixról.
Fönícia térképe
Fönícia nagyjából a mai Libanon területén (fekvő) városállamai a közeli hegyekből épületfát exportáltak erdőkben szegény szomszédaiknak gabonáért, olajért és gyapjúért, amit viszont ők nem tudtak megtermelni. Központi városuk, Dzsebal (ismertebb görög nevén Büblosz) már Kr. e. 1900-ban kereskedett Egyiptommal. Valamivel később csatlakozott hozzá Arvád, Szúr (Türosz) és Szaida (Szidón).
Egy Anatólia partjainál Kr. e. 1500 táján elsüllyedt hajójuk képet ad az akkori kereskedelemről. Rakományában volt ciprusi réz és kerámia, afganisztáni ón, afrikai elefántcsont és strucctojás, továbbá pisztáciagyanta (illatszer-alapanyagnak), üveg és kánaáni aranyékszer. Feltehetőleg nagy körutat akart megtenni Kánaánból Ciprus és az Égei-tenger érintésével Egyiptomba, majd onnan haza.
Fönícia sorsa
Fönícia városállamainak mozgalmas történelmük volt, hiszen a régiót hol az egyik, hol a másik nagyhatalom foglalta el: Egyiptom, a hettiták, asszírok, végül perzsák. Fönícia lakóinak kereskedői és kézművesi szakértelmét szerencséjükre mindenki nagyra tartotta, ezért többé-kevésbé békén hagyták őket a megszállók. Egymás között viszont olykor harciasan viselkedtek, különösen Szúr és Szaida. A kereskedelem előmozdítására tengerentúli telepeket alapítottak, leginkább Szúr, amelynek voltak ilyen gyarmatai Cipruson (Kition), a mai Tunéziában (Karthágó), illetve Spanyolországban (Gadir, a mai Cadiz).
A tengerparttal nem rendelkező birodalmaknak, így az asszíroknak és perzsáknak ők voltak a hajósaik. Gyakorlatilag „bérflottát” állítottak ki: nemcsak megépítették a hajókat, de adtak hozzá tengerészeket, tengeri harcban jártas katonákat és szaktudást is. Salamon király is szúriakat fogadott fel Ófirba indított expedíciójához (ez valahol a Vörös-tenger déli kijáratánál lehetett).
Föníciai kereskedelmi útvonalak
Föníciai kézügyesség
Értettek a kézművességhez is. Legszebb termékeik között voltak bíborszövetek, bronztálak, arany ékszerek. Kifinomult illatszertartókat készítettek fajanszból, valamint poharakat tömegesen is. Az üveggyártás mesterei voltak, a kvarcot is utánozni tudták, mivel elsőként voltak képesek átlátszó üveget készíteni.
Üveg kenőcstartó Istennőszobor Galerából (Granada) Föníciai bronztál Föníciai sztélé, Párizs, Louvre
Forrás: Az emberiség története (47. oldal) Corvina Kiadó 2015 ISBN 978 963 13 6315 9






