Erdély kora reneszánsz művészete

 

 

Az itáliai reneszánsz művészet hatása Erdélyben csak némi késedelemmel jelentkezett. Az első értékelhető reneszánsz épület a gyulafehérvári székesegyház északi előcsarnoka, Lázói János telegdi főesperes kápolnája (1512). A gazdagon díszített, szinte ékszerdobozra emlékeztető épület all’antica elemei gótikus struktúrába illeszkednek; antikva betűs, időmértékes verses feliratait maga az építtető fogalmazta. Nem kevésbé érdekes a Lázói kápolna északi oldalához emelt Szent Anna-kápolna, amelyet Várdai Ferenc püspök alapított. Ez az épület szinte minden részletében archaizál, s a román kori székesegyházba igyekszik beilleszkedni; úgyszólván csak főpárkányának antikva betűs felirata jelzi valódi korát. Ez a fura stiláris szinkretizmus a gyulafehérvári káptalan humanista tagjai között leli magyarázatát: ugyanide készült Budai Udalricus őrkanonok pogánypénzes kelyhe is, az egyik legkorábbi ötvösmű, amelyhez antik pénzeket használtak fel dekorációként. Ókori és bizánci pénzek alkalmazása egy liturgikus edényen a XVI. század elején még elég szokatlan gondolat. A megrendelők nemcsak Felső-Magyarországon, hanem Erdélyben is megtalálták a közvetlen utat az északi reneszánsz formái felé: a kolozsvári Szent Mihály-templom plébánosa, Johannes Klein 1528-ban egyenesen Bécsből hozatta a sekrestye ajtajának gazdagon faragott kőkeretét. Erdélyben maradtak fenn a legkorábbi antikizáló festett famennyezetek is, a később oly elterjedt műfaj korai előképei. Legrégibb a gogánváraljai (1501/1503-19), amelyen a gótikus lombornametika váltakozik a babérkoszorúba fogott szent jelenetekkel, hasonló szinkretizmust testesítve meg, mint a Lázói-kápolna vagy a pogánypénzes kehely. Az ádámosi festett famennyezetre egyszerűbb eszközökkel megfogalmazva, de ugyanez a kettősség jellemző: a kompozíciós elemek egyik fele antikizáló, másik fele gótikus (1526). A nemrégiben felbukkant, erősen töredékes miklóstelkei famennyezet – az ádámosi legközelebbi rokona – sokat őriz a középkori hagyományokból.

 

sekrestyeajto2

Sekrestyeajtó a kolozsvári Szent Mihály-templomban

Budai Udalricus kelyhe

Budai Udalricus kelyhe, XVI. század eleje. Nyitra, székesegyház kincstára

Gyfehvarszekes1-Lazoikap1-eszkel nezet1

Lázói János kápolnája a gyulafehérvári székesegyház északi oldalánál, 1512

anyag:  festett fenyőfa technika: enyves és meszes festés méret: kazettánként kb. 90x90 cm lelt.szám: 55.966

Famennyezet a gogánváraljai református templomból, 1501/1503-19.Budapest, Nemzeti Galéria
anyag: festett fenyőfa
technika: enyves és meszes festés
méret: kazettánként kb. 90×90 cm
lelt.szám: 55.966

 

Írta: Mikó Árpád
Forrás: Bellák Gábor – Jernyei Kiss János – Keserű Katalin – Mikó Árpád – Szakács Béla Zsolt – Magyar művészet (126-128. oldal) Corvina Budapest, 2009 ISBN: 9789631358711

A Kiadó engedélyével

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s