Eger – szépasszonyvölgyi pincesor

Közzétette:

 

 

Szépasszony-völgy történeti leírása

 

szepasszony_kicsiA mai Szépasszony-völgyi pincesorok mintegy emberöltő óta Eger legismertebb részét képezik. Borospincéi az utóbbi néhány évtizedben idegenforgalmi jelentőségük révén országos hírre tettek szert.

A pincék kialakulásának kutatása, feltárása során két kérdésre kell megtalálnunk a választ:

– a völgy mai, illetve korábbi földrajzi neve és azok eredete;

– mikor vágták az első borospincét, és mikor alakultak ki a híres pincesorok.

A város központjától mintegy fél km távolságra, ÉK-DNY irányban húzódó völgy- a levéltárban fszepasszonyvolgy_faragasfellelhető dokumentumok alapján – megállapítható első neve: Koháry völgye.

Az egész térséget 1772-1774-ben Koháry-völgy néven emlegették. A név eredete meglehetősen könnyen megmagyarázható. A 91 éves török hódoltság végén a felszabadító császári csapatok 1687-ben Eger vára és a város köré szoros gyűrűt vontak. A blokád nyugati szakaszán állította fel gróf Koháry István, zömében hajdúkból álló csapatainak táborát, az úgynevezett “sáncát”. Ezzel magyarázható a Koháry-völgy eredete. Kétségtelen azonban, hogy bár ez a név a 17. században használatossá vált, ez az elnevezés nem volt kizárólagos. Egészen a 19. század derekáig, amikor megjelenik a ma is használatos Szépasszony-völgy elnevezés. A sánc mai felső borospincesor, az úgynevezett “Öreg sor” felett, a térség és az egész város fölé kiemelkedő dombháton feküdt. Itt található a Farkas völgyön csörgedező, máig is Koháry- kútnak nevezett forrás is. A város a 18. század közepéig városfallal volt körülvéve, melyen kapuk voltak. Egyike volt a Hatvani kapu, mely egyben a völgy kapuja is volt. Az 1687-es vár ostromában ezen a területen sebesült meg gróf Koháry István a “poéta hadvezér”.

A ma használatos Szépasszony-völgy nevének első levéltári említése egy 1843-ban készült iratban található. A Szépasszony-völgy nevének eredetéről szóló vélemények egészen szélsőséges végletek között mozognak. Bakó Ferenc “Egri borospincék” című írásában ez olvasható: “Neve a pogány magyarok ősvallásának emlékét őrzi. A Szépasszony az ősvallás egyik istenasszonya volt, a Vénusznak megfelelő alak, a szerelem istennője”. A néprajzkutatók megállapítása szerint a “Szépasszony” valamely természetfölötti lényt: tündért, lidércet, rontó démont, vagy éppen boszorkányt jelölt, és az író ezzel a névvel hízelgett az ártó szellemeknek. Az egri földműves lakosság körében egész sor hagyomány él a földrajzi név eredetéről. Akadt, aki szerint egy szépasszony birtokában volt a völgy, illetve annak egy része. Mások tudomása szerint egy híres asszony árusította itt pincéjében a jó egri bort. Más forrás szerint a völgy oldalán ált egy úri villa, melyben egy katonatiszt kikapós úriasszonya élt, és ő vezette vissza a név eredetét. Jelenlegi adatok szerint nem állapítható meg határozottan e földrajzi név eredete. Egy azonban bizonyos, hogy a magyarok ősvallásával kapcsolatos feltételezést határozottan kizárhatjuk.

Az egri hegyek puha vulkáni eredetű riolittufa kőzete igen alkalmas arra, hogy pincét vágjanak bele. Különösen sok pincét találtunk itt a híres Szépasszony-völgyben, ahol a szőlősgazdák vágatták pincéjüket, melyben átlagosan 10° C körüli a hőmérséklet. “A gyöngyöző rubinpiros és aranysárga borok innen indultak útnak 1774-től víg Eger falai közt, elvinni a nagyvilágba borainak jó hírét.”

Az itteni hordók őrzik a világhírű Egri Bikavért is, mint páratlan kincset, mely egészség a testnek és gyógyulást nyújt a léleknek. Az Egri Bikavér a 18. században vált híressé. Alapanyagát lúdtalpú fekete szőlő, a török góhér, fekete frankos és a gordoványos adta. A lakosság 80%-a szőlőműveléssel foglalkozott, jobbára egyházi birtokon.

A bor tekintélyes része mindig helyben fogyott el, de a 18. században már megindult a bel-, és külkereskedelem. A termelők a pincékben borméréssel foglalkoztak. A bort szokás volt nem valamiféle űrmértékre adni, hanem “nyeletre”, vagy “szívásra”. Ez úgy történt, hogy a gazda 50 krajcárt, később 10 fillért (1920 után) kért egy nyelet borért. Nagy lehetőség volt ez a jó tüdejű, tapasztalt borivó embernek. A termelőknek ez a bormérése még a 19. század végén is szokásban volt.

Egy egri szólás szerint: “Gazdáé a pince, asszonyé a pénz”.

A bormérők cégért is használtak. A kor lakóházának stílusának megfelelően ez a pince bejáratán lévő, háromszögletű oromfalon szellőző nyílások voltak. Ezen kidugtak egy rudat és arra “káposzta harasztot” kötöttek. E cégéren kívül szokás volt még a rúdra három egymásba illesztett, de más-más irányba néző vas abroncsot erősíteni és arról lógatni alá a káposztalevelet, vagy hosszúra hagyott gyaluforgácsot. Ilyen cégérek voltak azokon a pincéken, ahol saját termésű bort mértek.

Érdekességként megemlíthető még a pince tulajdonosok között meghonosodott szép szokás az úgynevezett bandázás. Kölcsönösen egymás pincéit meglátogatva és egymás borait megízlelve két napig is eltartott a vigasság. Ilyenkor az “asszonynépnek” nem volt szabad a pincébe lemenni, csupán sokallva férjének távolmaradását, kosárba bepakolt jóízű házi kolbászt, szalonnát és kenyeret, a pincéhez menve lekiáltott az ajtón: “Elé vagy-e párom?” De nem ment be. A férj a pince mélyéről visszakiáltott, hogy elé. És a víg kedéllyel, kissé ingatag léptekkel fölment a kosárért mely tartalmának elfogyasztása után folytatta a jó nedűk kóstolgatását.

Szokás volt, hogy az elhunytak emlékére az első pohár bort a pince földjére öntötték.

Mikor is készültek a mai Szépasszony-völgy első borospincéi, illetve mikor alakult ki az első pincesor?

 

szepasszony-volgy1

 

A Szépasszony-völgy területén nemhogy a török hódoltság előtt, de 1774 előtt sem voltak pincék. 1774-től kezdődően kezdték az Öregsori borospincék készítését. A püspök földesúr pincevágásra szolgáló telekjuttatásai révén rohamosan megszaporodtak a pincék. 1781-ben már 32 borospincét mutattak ki egy összeírásban. Ezek szerint tehát az öregpincék a 16. század második fele és 1777. között készültek. A Szépasszony-völgyben, az Öregsoron két pince is van, melynek falait domborműves faragások díszítik. A 15. számú pince bejáratának belső oldalán barokk díszítmények között az 1777. évszám látszik, mely a pince többi faragványának korát is meghatározza. A bejárattal szemben a falon barokk keretben feszület látható, felette ötágú korona. Ettől jobbra nyílik a pinceágba vezető ajtó, melynek szintén keretet adott a művész, fölötte pedig gazdag díszítményt helyezett el. A Szépasszony-völgy 9. számú pince torkolatát egy öt figurából álló csoport díszíti. Az ábrázolás kezdetleges módja és az időnek nehezen ellenálló kőzet a témát csak sejteni engedi. Úgy látszik, hogy két részből áll a kompozíció, az egyik a Szent Család menekülése Egyiptomba, a másik a Golgota ábrázolása.

A városnak és környékének több ezer pincéje között sok volna érdemes arra, hogy róla külön tegyünk említést. Vannak pincék, amelyekhez különböző hagyományok fűződnek. Mások kiképzésük sajátos formájával, vagy díszítményeikkel tűnnek fel. Van olyan, amelyben kút van, sőt olyan is akad, amelyen kispatak folyik keresztül.

 

eger-szepasszonyvolgy

 

Szólni kell azokról, melyek úgy élnek a köztudatban, mint a legérdekesebb pincék. Ilyen a Szépasszony-völgy I.24. számú borháza. A hagyomány szerint még a török idők előtt készült és a 16. században egyházi célokra használták. A hagyomány tudni véli, hogy a reformáció elterjedése idején, amikor az akkori várkapitány protestáns hitre lépett, és eltiltotta a katolikusoktól a templomok használatát – a városban megmaradt kevés katolikus ebben a Szépasszony-völgyi pincében gyülekezett – és itt tartották számukra a misét. A borházban ma is látható faragványok a hagyományok ezt a részét is alátámasztják, de a faragványok keletkezésének idejét majd a későbbi kutatások fogják meghatározni. A borház egyik sarkában kis fülke áll, benne oltárral és faragványokkal. Maga a borház négyzetes alaprajzú, közepén a tufából meghagyott tartóoszloppal. Hátsó falán két ág nyílik, az ajtók között pedig, a sziklába faragott asztal és pad. A pad felett két sorban domborműves faragvány. Alul ekével szántó emberalakot, fent bibliai jelenetet láthatunk. Az egyik pinceágban hasonló jellegű dombormű van, egy Madonna, lábainál kígyó.

 

legenyfogo

 

Külön említésre méltó az 1903-ban épült Páli Szent Vincéről nevezett Irgalmas Nővérek Társulata tulajdonát képező kápolna. Az “irgalmas nővérek” közül mintegy 10 fő nem a beteggondozással foglalkozott, hanem az ő feladatuk a Szépasszony-völgyben lévő szőlő- és kertművelés, állattartás volt. Innen biztosították a rend tagjainak az önfenntartáshoz szükséges élelmiszerellátást. A nővéreknek a mai Villa Völgy helyén lévő épület volt az otthonuk. Az úgynevezett “Disznófű” sor szalonnasütő park területén abban az időben állattartásra szolgáló akol volt, ahol sertést és birkát tartottak. Ezt a területet egy kocsinyom szélességű gyalogút kötötte össze a kápolnával. A kápolna a Mennybe Felvett Királyné nevet kapta. Külső oldalán megkötözött, tövissel koronázott Jézus szobra látható, mely a rend szimbóluma volt. A kápolna melletti út az úgynevezett Kisrózsás-Kocs dűlő, mely a szőlőkhöz vezetett föl.

 

pincesor_1

pincesor_2

pincesor_3

 

Számtalan költő, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály írt Egerről és jó boráról, de Márai Sándor is az egri újság felkérésére csodálatosan méltatta és írta le az egri pincék életét, szokásait, valamint abban az időben honos szőlőfajtákból készült borok zamatát és tüzességét.

 

Forrás: Szépasszony-völgyi séta pincenézőben – Császár Zoltán Szépasszony-völgy biztos 2000. évben bemutatott filmből.
Fotók: Balás István

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s