Közzétette:
A keresztény térítés számottevő méretekben akkor kezdődhetett el, amikor Bulcsú és Gyula vezérek a 10. század közepén Bizáncban megkeresztelkedtek. Gyula hazatérve magával hozta Hierotheost, a jámboréletű szerzetest, akit a bizánci pátriárka püspökké szentelt. Megindult a szervezett hittérítés, amely új lendületet kapott, amikor Gyula lánya, Sarolt férjhez ment Géza fejedelemhez. Egyes vélemények szerint Sarolt személyével – mások szerint fiával, István királlyal – hozható kapcsolatba a veszprémvölgyi görög apácakolostor alapítása is. Géza felismerte, hogy a magyarságnak a békepolitika útjára kell lépnie: véget kell vetnie a déli irányú kalandozásoknak, mert különben a magyarságot előbb-utóbb összeroppantják a nála erősebb szomszédos hatalmak.
A békére való törekvés volt mindvégig Géza külpolitikájának legfőbb vonása. Mivel Bizánc fenyegető magatartása konkrét veszélyt jelentett, Géza – hogy megszilárdítsa a törzsszövetség helyzetét – nyugat felé nyitott. 972 tavaszán elküldte követeit I. Ottó császárhoz, többek közt azért, hogy megtudja, támogatja-e a pogány magyarok keresztény hitre térítését. A császár igent mondott, s a választ hozó magyar követekkel együtt érkezett Magyarországra Brúnó szentgalleni szerzetes is, akit a mainzi érsek – a császár közbenjárására – a magyarok térítő püspökévé szentelt fel.
972 őszén Brúnó társaival együtt megkezdte a magyarok térítését, ő keresztelte meg Géza fejedelmet is. Saroltot nem kellett megtérítenie, hiszen Hierotheos püspök révén még kislányként keresztény lett a 950-es évek közepén. Brúnó rövid idő alatt a magyarok nagy tömegeit térítette meg azokkal a szerzetesekkel együtt, akiket Piligrim passaui püspök bocsátott a rendelkezésére. Egy 973-974 táján VI. Benedek pápának küldött leveléből kiderül, hogy már ötezer jeles származású nő és férfi lett keresztény, de “az egész magyar nép hajlandó a szent hit felvételére”. E levélben szó esik arról is, hogy Magyarországon megindult a templomépítés.
Géza a székhelyéül választott Esztergomban nemcsak várat, hanem kápolnát is emeltetett a fejedelmi család számára. A templomot István első vértanú tiszteletére építették. Szentgalleni Brúnó és köre elsősorban Szent Gál (Gallus), Szent Gallen megalapítója és a Pannoniában, Savaria környékén a 4. század elején született Szent Márton toursi püspök kultuszát terjesztette. Ennek emléke a magyarországi Szentgál helynevekben és a Szent Márton hegyi (pannonhalmi) bencés apátság patrociniumában is tükröződött.
A magyarok megrohanják a szent galleni kolostort, 1451-es miniatúra
Johannes Duft – Tibor Missura-Sipos: Die Ungarn in Sankt Gallen. Mittelalterliche Quellen. Magyarok Szent Gallenben. Középkori források.
Százszorszép Kiadó, Budapest, 1992, X. tábla.
Szt. Galleni Alapítványi Könyvtár, Codex 602, 344. old.
Géza halála után unokaöccse, Koppány herceg bejelentette igényét a nagyfejedelmi trónra. Koppány a somogyi dukátust örökölte apjától. A hagyományos öröklési elv alapján követelhette magának az Árpádok törzsének vezető tisztét és a nagyfejedelmi méltóságot. A pogány levirátus szokásának megfelelően feleségül akarta venni Géza özvegyét. Nem volt hajlandó tudomásul venni azt, hogy családját a keresztény vallás elsőszülöttségi elve, a primogenitúra alapján félreállítsák a fejedelmi hatalomból. Ezért még István nagyfejedelemmé avatása előtt fegyvert fogott, és tömegesen csatlakoztak hozzá a közszabadok is. Koppány és István harca a magyarság további sorsát volt hivatva eldönteni. A lázadók a régi rendet képviselték; a törzsi autonómia, az ősi szabadságjogok és a pogány vallás mellett fogtak fegyvert. Koppány seregével Veszprém alá vonult, István pedig esztergomi várából indult a leverésükre. István Koppány fölötti győzelmével meghiúsult az a kísérlet, amely a magyarországi fejlődést le akarta téríteni arról az útról, amelyen Géza elindult.
Az utolsó nagyfejedelem és utódja, István király sem a térítésben, sem a pogányok megfékezésében nem boldogult volna külföldi szerzetesek, papok és lovagok nélkül. Lényegesen megváltozott a térítő tevékenység helyzete 1000-ben, amikor II. Szilveszter pápa koronát és apostoli áldását küldte Istvánnak. A koronázáson jelenlevő pápai legátust ott találjuk a Szent Márton hegyi (pannonhalmi) apátság alapításánál is. Az esztergomi királykoronázás aktusával Magyarország belépett az európai keresztény népek közösségébe. István megnyitotta kapuit minden igehirdető előtt. Az első főpapok valamennyien külföldről érkeztek: így került hazánkba Domonkos, Sebestyén, Asztrik-Anasztáz és Bonipert. István felesége, Gizella is jelentős szerepet töltött be a kereszténység terjesztésében.
A fiatal magyar király állandó jellegű magyar egyházszervezet kiépítésébe fogott: pécsi, győri és veszprémi székhellyel Pannóniát három püspökségre osztotta; föléjük helyezte az esztergomi érsekséget. Bonipert lett a pécsi püspök. Az Aba nemzetség szállásterületén hozták létre az egri egyházmegyét, majd a keleti területek térítése érdekében a kalocsai érsekséget még 1015 előtt. Az ország nyugati vidékein sorra alakultak a kolostorok: 996-ban Szent Márton hegyén, a mai Pannonhalmán, 1015 körül Pécsváradon, 1019-ben Zalaváron és Zoboron, 1020 körül Bakonybélben. Az utolsó, István által alapított egyházmegye a csanádi püspökség volt, amelynek élén Gellért, a velencei származású, nagy tudású bencés teológus állt.
István király egyházszervező munkáját rendkívüli körültekintéssel végezte. Ezt bizonyítja, hogy a hazánkba került Zoerard-Andrást és Benedeket Nyitra vidékére küldte; Gellértet pedig az ország déli részeire, ahol a kereszténység már régebben gyökeret eresztett. A 10-12. században Magyarországon a görög egyház missziós és pasztorális tevékenységét a magyarul tudó szláv szerzetesek és világi papok végezték. Az egyházszervezés munkája befejeződött, ám a kereszténységet fenyegető veszélyek ezzel még nem múltak el. Fémjelezte ezt az öregedő István király elleni merénylet; majd azt követően Vazul félreállítása és fiainak száműzése; továbbá a trónutód, Orseolo Péter ellen szőtt összeesküvések sora.
Forrás: Encyclopaedia Humana Hungarica 01. CD-ROM, Enciklopédia Humana Egyesület, Budapest, 1996. / Magyar Elektronikus Könyvtár
Kapcsolódó tartalom: Szent István, az államalapító
Lighthouse 