Augusztus – Újkenyér, Kisasszony, Nyárutó hava

Közzétette:

 

 

A magyar nyelvhasználat sokféle megjelölést használ erre a hónapra. Az Újkenyér hava természetesnek mondható, mint ahogy a Nyárutó hava megjelölés is. Kevéssé érthető a Kisasszony hava megnevezés, hiszen augusztusra Nagyboldogasszony napja esik, míg Kisboldogasszony napját szeptember 8-án ünnepli a katolikus világ.

web-gaius_octavianusA hónap neve érdekes átváltozásokon ment keresztül. A régi római naptárban még Sextilisként szerepelt, miután sokáig márciussal kezdődött az év, következésképpen ez volt a hatodik – sextilis – hónap. Később Augustus császár lett a névadó – a szó szoros és átvitt értelmében is. Krisztus előtt 7-ben ugyanis a a szökőnapok miatt a Julius Caesar által bevezetett naptárreform újabb korrekcióra szorult, s ennek keretében nevezte el magáról a mindaddig Sextilis nevű hónapot. Érdemes megjegyezni, hogy maga a császár – Julius Ceasar fogadott fia, eredetileg Octavianus – is felvett nevet használt! Az augustus szó jelentése: a legszerencsésebb – ami a császár pályájának szerencsés alakulására utal. Saját nevét talán azért adta ennek a nyári hónapnak, mert a legtöbb szerencsés esemény éppen ekkor történt vele. És még egy adalék: csupán egyszer fordul elő a naptárban, hogy két 31 napos hónap követi egymást – de ha a Ceasar nevét megörökítő július 31 napos volt, hát a naptárkorrekció után augusztusnak is 31 naposnak kellett lennie!

web-dinnye-lorincA hónaphoz két jeles egyházi ünnep tartozik: 15-én Nagyboldogasszony, 20-án Szent István napja – utóbbi a magyarság számára természetesen jóval több, mint egyházi ünnep. És persze a népi kalendárium számon tartja az elmaradhatatlan idő- és termésjósló napokat is. Elseje, Péter napja határnapnak számít: ha eddig nem esik, jöhet akár a Duna vize is, nem terem kukorica… Lőrinc napja (10.) ha szép, sok a gyümölcs ép…. Ha 12-én, Klára napján szeles az idő, hamar beköszönt az ősz. És még egy népi hiedelem-szokás: a Bertalan-napkor, 24-én köpült vajnak gyógyító ereje van.

Ilyenkor (10–13. között) jön el a népnyelvben hullócsillagnak nevezett látványos, és még a kívánságokat is teljesítő égi jelenségek ideje, az augusztusi csillaghullást a magyar néphagyomány „Szent Lőrinc tüzes könnyeinek” nevezi.

Lőrinc napjához kötődik a dinnyével kapcsolatos hiedelem is, amely több változatban is él. Van, ahol csak a sárgadinnye „végét” jelzi e nap (Lőrinc belepisil a dinnyébe…), máshol a görögre is érvényesnek tartják ezt. Csakhogy nem nagy különbséggel két Lőrinc  követi egymást a naptárban: augusztus 10. után szeptember 5-én – sokak szerint ez utóbbi zárja le a dinnyeszezont. A dinnyetermesztők biztosan ebbe a táborba tartoznak – a fogyasztók meg döntsék el saját tapasztalatuk szerint, hogy mely párthoz csatlakoznak!

 

élőnépművészet.hu

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s