2015. évben 100 éves lesz a Magyar Védőnői Szolgálat

Közzétette:

 

 

védőnő_1A Hungarikum Bizottság 2015. április 23-i döntése alapján az idén 100 éves Magyar Védőnői Szolgálat, mint nemzetközileg is egyedülálló, tradicionális ellátási rendszer, e naptól szintén nemzeti büszkeségeink között tudható.

 

Történet

Országos Stefánia Szövetség

STEFANIA1

az anyák és csecsemők védelmére (1915.)

Az anya-, gyermekvédelemnek korábbi hagyományai, a századforduló Magyarországának társadalmi, gazdasági és ebből következően demográfiai, népmozgalmi változásai keltették életre a védőnői hálózatot, melyek napjainkig érezhetően meghatározták a célokat, elveket és módszereket.

Megalakulásakor két főcélkitűzése volt:
-a csecsemőhalandóság csökkentése és a
– nemzet számbeli erősbítése.

A védelem alapfeltétele az alakuláskor:
– az anya nem kerülhet rosszabb gazdasági helyzetbe azért, mert új embernek ad életet és gyermeket nevel…
– az anyát és magzatját meg kell óvni a szülési folyamat veszélyeitől
– lehetővé kell tenni, hogy minden anya maga szoptassa csecsemőjét
– a tudatlanság a csecsemő nevelés köréből száműzendő az anyák megfelelő tájékoztatása által
– a társadalom ismerje fel a nagy csecsemőhalandóságban rejlő óriási nemzeti veszedelmet.
Akkoriban azokban az országokban, ahol hasonló gondok és feladatok voltak, az anya-, gyermekvédelem elsősorban azon az elven működött, hogy a szociálisan rászoruló, vagy problémával küszködő anya keresse fel azokat az intézményeket, melyek segítséget, tanácsot adnak.

A magyar módszer merőben más volt.
„Az egész akció gerincét a hivatásos és megfelelően kiképzett védőnői szervezetnek kell képeznie. Miképpen az egész közegészségügy az orvosi karon, a szülészet a jól képzett bábákon nyugszik, azonképpen az anya- és csecsemővédelemnek az elméletileg és gyakorlatilag képzett hivatásos védőnői testületeken kell nyugodnia” Tauffer Vilmos így fogalmazta meg az anya- és csecsemővédelem „magyar módszerét”:
„Minekünk be kell hatolni a nép közé, hajlékában kell felkeresni őt, be kell férkőznünk bizalmába, le kell küzdenünk előítéletét az új iránt, és ki kell ragadnunk a rossz szokások és babonák karmaiból, ha arra várunk, hogy ő jöjjön hozzánk tanács- és segélyért: ügyünk veszve van… Ehhez a munkához a társadalom saját gyermeke szükséges, aki többé-kevésbé bizalmasa a szülő-anyának és a családnak.”
„Az anyát otthonában felkeresni és bizalmát megnyerni, nevelve vezetni csecsemője szoptatása és egészségben való felnevelése érdekében.”
”A védőnő körzetében lehetőleg már a terhesség alatt és a szülés közeledtével puhatolóddzék az érdekelteknél, vajon lehet-e segítségére higiénés szempontokból, szociális támogatásával, vagy anyagi szükség esetén…”
A kezdeti törekvések és a jól szervezett szakmai munka eredményeként és elismeréseként a hálózatot fokozatosan és folyamatosan bővítették.
1926-ban így gazdagodott az alapelvek sora:
„Nem a betegség gyógyítása a cél, hanem a tanítás, oktatás mellett elsősorban minden olyan körülmény elhárítása, mely a jövő generáció fejlődését és életképességét károsan befolyásolhatja”
A 20-as évek közepétől a gondozási korhatárt kibővítették 3 éves korról 6 éves korra, a kisgyermek-halálozás csökkentése érdekében.
1930-tól az ország gazdasági helyzete nem tette lehetővé a további bővítést, helyenként a működés feltételei is bizonytalanná váltak. A szakmai vezetés nézetkülönbségei tovább súlyosbították a helyzetet. A vita lényege abban állt, hogy méltatlanul szembefordították az anya-, csecsemővédelmi munkát az általános egészségvédelmi rendszerrel és a családgondozás szemléletével.
1927 és 1940 között a Stefánia Szövetség párhuzamosan működött a Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálattal.

vedono_jelv2Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat (1927.)

A szolgálat a Rockefeller Alapítványhoz és Johan Béla nevéhez fűződik, aki kidolgozta a falusi egészségvédelmi munka koncepcióját és gyakorlati megvalósítását. Utalva a nemzetközi környezetvédő zöld mozgalmakra, „Zöldkereszt” Egészségvédelmi Szolgálatnak nevezte el. A szolgálat védőnői 1930-tól olyan képzésben részesültek, mely kettős képesítést adott: ápolónői és védőnői oklevelet. Ennek az volt a célja, hogy az otthoni gondozás során az ápolással kapcsolatos problémák megoldására is felkészítse a védőnőket. Itt egyértelműen és összefüggésében fogalmazták meg e két hivatás különbözőségét és kapcsolódását: „Az ápolónő és az egészségügyi védőnő hivatásban igen sok a rokon vonás, csupán a feladatuk és a működési területük különbözik egymástól… Az ápolónő a gyógyító munkában vesz részt, a védőnő ezzel szemben a bajmegelőzés szolgálatába szegődött”

A zöldkeresztes védőnők feladatai öt területre terjedtek ki (1930-44-ig):

– anya- és csecsemővédelem

– iskola-egészségügy

– nemibetegségek és TBC elleni küzdelem

– szegény betegek otthoni ápolásának megszervezése

– szociális gondozás.

A védőnők a családgondozási szemléletet tartották a legalapvetőbb szempontnak:, megoldani.” „Az általános családgondozás tulajdonképpen összefoglalása és összeegyeztetése a szakvédelmi munkának, a közös cél, az egészségvédelem érdekében.” „Előnyösebb, ha egy védőnő a megfelelő módon a megfelelő időben oktat egy anyát, mintha több oldalról kap sokszor ellentétes tanításokat.”

A védőnői hivatás tudományos alapokon nyugszik, és magas szinten képezték az erre jelentkezőket. „A védőnőt -ahogy az orvost az egyetemes orvostudományra- ugyanúgy ki lehet képezni az egészségvédelem minden ágában…”

A Stefánia Szövetség és a Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat 1941-ben egyesült. Ekkor 1044 védőnő látta el az általa gondozott lakosságot, mely akkor megközelítőleg 7 millió embert jelentett. A védőoltásokkal kapcsolatos tennivalók is a védőnői tevékenység részét képezték, melynek eredményeként jelentős mértékben lehetett csökkenteni a fertőző és járványos megbetegedéseket.

1948-tól a szolgálat működésében jelentős változások következtek be:

– Az egészségvédelmi szolgálat feladatává tették meghatározott körben a gyógykezelést is, mely az addigi gyakorlattól teljes mértékben eltért.(1948.)

– Az Egészségügyi Minisztérium megalakulásával (1950.) egységes irányítás alá került a gyógyító megelőző ellátás.

– A védőnők 1951-től kezdődően fokozatosan bekapcsolódtak az orvosok betegellátó tevékenységébe, és ekkor kezdődött el az a rendszer, mely minden körzeti orvos mellé helyez egy védőnőt.

– 1961-es, és 73-as jogszabályok már nem említik a családgondozás kifejezést, azonban a védőnői hivatás gyakorlata megvalósítása továbbra is ennek megfelelően történt.

– Az 1960-as évektől a községi szülésznői rendszert a körzeti ápolónői hálózat váltotta fel. Rövid időszakban a körzeti ápolók is részt vettek a tanácsadáson.

A gyermekorvosi körzetek kialakulása elkezdődött.

Az 1960-as és 1970-es évek között jelentős fejlődésnek indult az abban az időben 70 éves Fodor József-i hagyományokra épült iskola-egészségügyi ellátás, ahol a védőnők feladata a védőoltások, orvosi vizsgálatok előkészítése, megszervezése, vizsgálatokon való közreműködés, és bizonyos vizsgálatok önálló vezetése, valamint a dokumentáció vezetése. Egyre nagyobb szerepet kapott az iskolai egészségnevelés.  1973-tól a családi életre nevelésben való részvétel felvilágosító, egészségnevelő előadások tartása formájában bővültek a szolgálat feladatai.

 

Forrás: Magyar Értéktár – Hungarikumok Gyűjteménye, Magyar Védőnők Egyesülete

 

2 comments

  1. “Utalva a nemzetközi környezetvédő zöld mozgalmakra, „Zöldkereszt” Egészségvédelmi Szolgálatnak nevezte el.”

    ???????????????????????????????????????

    Ön szerint MIÓTA LÉTEZNEK NEMZETKÖZI KÖRNYEZETVÉDŐ ZÖLD MOZGALMAK? A magam részéről ezekre csak a hippikorszak kifutó szakaszából, az 1970-es évek első éveiből látom az első jeleket, de szóljon nyugadtan, ha valami ostoba módon elkerülte vbolna a figyelmemet … 🙂

    Azért lett ZÖLD, hogy ne legyen VÖRÖS, mint a Vöröskereszt, meg egyéb VÖRÖS dolgok, ugyi, + a vérszín se rémítsen családot-gyereket, és a zöld akkoriban egyfajta “magyarságjelző” színszimbólum is volt, ezt sem kéne elfelejteni.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s