Mount Rushmore a 244. számú út mentén fekszik, déli irányban Keystone-tól, Dél-Dakotában. Az emlékmű legjobban helikopterről látható. A legközelebbi nagyváros Rapid City. Repülőjárat köti össze New Yorkkal és Londonnal. Menetrend szerinti buszok viszik utasaikat Minneapolisba, Cheyenne-be és Omahába.
Mount Rushmore a Fekete-hegységnek azon része, ahol négy amerikai elnök 18 méteres portréja van a sziklából kivésve: George Washingtoné, Thomas Jeffersoné, Theodore Roosevelté és Abraham Lincolné. Az alkotást Gutzon Borglum szobrász készítette.
Mount Rushmore kora reggeli napfényben
Az emlékmű ötlete eredetileg Doane Robinsontól, az itt született történésztől és publicistától származik. A megvalósítás célja a Fekete-hegység turistaforgalmának fellendítése volt. 1924-ben a kivitelezéshez sikerült megnyerni Gutzon Borglumot, s elhatározták, hogy az óriási elnökszobrokkal megalkotják a „demokrácia szent helyét”. Borglum az alakokat először egészen derékig ki akarta faragni a sziklafalból. Végül azonban tervét nem tudta megvalósítani. Amikor Borglum 1927-ben hozzáfogott a munkához, 56 éves volt, s élete hátralévő részét erre áldozta. Az alacsony, kopasz férfiút rendkívüli életkedv és hazafiság fűtötte, de nehéz volt vele együtt dolgozni. Örökösen a sajtó érdeklődésének középpontjában állt; több figyelmet szenteltek neki, mint más művészeknek együttvéve. Tőle származtak a tervrajzok; ő irányította a helyi kőfejtőket és munkásokat, akik a hatalmas fejek felületét dinamittal robbantották ki a sziklákból, majd vésővel és kalapáccsal faragták ki, miközben ingatag, bizonytalan állványzatokon billegtek. Borglum ötlete legalább annyira különösnek hat, mint neve. Teljes néven John Gutzon de la Mothe Borglumnak hívták. 1871-ben született, dán kivándorlók gyermekeként. Szülei mormonok voltak, apja fafaragóként dolgozott. Borglumot Xavierbe (Kansas), a jezsuiták által vezetett római katolikus diákotthonba küldték. Már ott kitűnt rajztehetségével. 1890-től Párizsban tanult, találkozott az általa nagyra becsült szobrásszal, Auguste Rodinnel. 1915-ben felkérték, hogy a Georgia állambeli Atlanta közelében, a Stone-hegyen készítse el Robert E. Lee hatalmas portréját. Borglum továbbfejlesztette az elképzelést. Hatalmas katonai díszszemlét akart kifaragni, a sziklákon 500 méter hosszan dombormű ábrázolta volna a szövetséges gyalogságot és lovasságot. Úgy gondolta, Lee, Stonewell Jackson és Jefferson Davis lovon ülnek majd. Borglum és a zsűri nem tudtak megegyezni, így a terv meghiúsult. Mount Rushmore-ban súlyos nézeteltérések alakultak ki Borglum és a nemzeti park felügyelősége között; a munka többször is félbeszakadt, vagy a pénzhiány, vagy a rossz időjárás miatt. Washington feje 1930-ra mégis elkészült. 1936-ban Jefferson, 1937- ben Lincoln és 1939-ben végül Roosevelt portréját is felavatták. Borglum hetvenévesen halt meg, ám hatalmas műve befejezetlen maradt. Fia, Lincoln Borglum egy ideig még folytatta a munkát, aztán az anyagi fedezet végképp elfogyott. A befejezetlen emlékmű csaknem egymillió dollárba került.
A Mount Rushmore nemzeti emlékhely
(Az arcok sorrendben balról jobbra: Washington, Jefferson, Roosevelt, Lincoln)
Mount Rushmore közelében találhatunk egy másik, sziklába vájt hatalmas figurát, Korczak Ziolkowski alkotását, ami a nagy indián törzsfőnököt, Crazy Horse-t ábrázolja lovon ülve, meztelen felsőtesttel. A szobor 172 méter magas és 195 méter széles. Sziú törzsfők 1939-ben bízták meg a művészt az emlékmű elkészítésével. Ziolkowski egészen 1982- ben bekövetkezett haláláig dolgozott művén, de részletes terveket hagyott hátra a befejezéshez.
A Fekete-hegység a sziúk számára szent terület, amelyet az Egyesült Államok 1686-ban szerződésben is deklarált. Ez addig marad érvényben, amíg „folyók folynak, fű nő és a fákon levél sarjad”. Ám a szerződés időtlenségét megszegték. 1874- ben a hegyekben aranyat találtak, az aranyásók ellepték az indiánoknak ígért területet, de ők ellenálltak. Először hatalmas győzelmet arattak a Littie Bighorn-i csatában: George Armstrong Custer generálist és lovasságát utolsó katonáig megsemmisítették Végül is az indiánok Sitting Bull, Crazy Horse és más törzsfők vezetésével vereségei szenvedlek, és a fehérek elfoglalták a Fekete-hegységet.
Forrás: A világ csodái, Wikipédia
A képek nagyíthatóak


