Ybl Miklós emlékezete

124 évvel ezelőtt meghalt Ybl Miklós építész.

Ybl Miklós (Székesfehérvár, 1814. április 6. – Budapest, 1891. január 22.) magyar építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője.

Építészet és urbanizáció

A XIX. század második fele a magyar építészet nagy korszaka. A kiegyezés után dinamikusan fejlődő gazdaság az építészetre is rányomta a bélyegét. Nemcsak olyan középületek jelentek meg, mint például a vásárcsarnokok, vasútállomások, bankok, színházak, hanem Budapestet illetően egy nagyon határozott világvárosi arculat kialakításának az igényei s, benne az önálló államiságot szimbolizáló Parlamenttel. Az 1870-ben létrejött Fővárosi Közmunkák Tanácsa, majd az 1871-ben kiírt nemzetközi pályázat Budapest szabályozási tervére egy rendkívül tudatos városfejlesztési szándékot tükröz. A főváros szerkezetét ma is meghatározó Nagykörút és Sugárút (mai Andrássy út) az 1880-as évektől alakult ki. A koncepció kidolgozója ugyanaz a Lechner Lajos, aki az 1880-as években az árvíz sújtotta Szeged újjáépítését irányította. A gyorsan fejlődő és lélekszámban is ütemesen növekvő főváros egy soknyelvű, sokfelekezetű metropolisszá alakult, ahol a magyarokkal svábok, tótok, görögök, zsidók, örmények, románok, szerbek éltek együtt, s akiknek sajátos építészeti igényeik is támadtak. Majd minden nemzetiség, minden felekezet új templomokat építtetett magának a fővárosban. Építészetileg is fontos a jelentős lélekszámú budapesti zsidóság új, reprezentatív templomának épülete. A Ludwig Förster által tervezett Dohány utcai zsinagóga a magyar romantikus építészet egyik tipikus példája. A romantika által annyira kedvelt orientális motívumok nemcsak sajátos egzotikus karaktert kölcsönöznek az épületnek, hanem egyben utalnak is a hívő közösség keleti eredetére.

Ludwig Förster: a Dohány utcai zsinagóga, 1854-59. Budapest

A vártnál jóval hosszabb ideig tartott a pesti római katolikus hívek nagy templomának, a Szent István-bazilikának a felépítése. A Hild József tervei szerint 1851-ben elkezdett épületet egy toronyomlás miatt Ybl Miklós tervezte át, majd Ybl halála után Kauser József fejezte be. A Benczúr, Lotz és más mesterek által kialakított belső dekoráció egészen 1905-ig készült. Az impozáns neoreneszánsz épület az előtte elterülő, csaknem a Dunáig leérő térrel a városkép meghatározó eleme. Egy európai főváros nem létezhet operaház nélkül. Az Ybl Miklós által tervezett pesti Operaház az Andrássy út egyik dísze. Egyaránt közel az újonnan kiépült Nagykörúthoz, s a régi pesti belvároshoz, tökéletes adottságokkal rendelkezett ahhoz, hogy központi szerepet játsszon a főváros kulturális életében. A visszafogott, nem annyira díszeivel, mint inkább erőteljes plasztikus tömegarányaival ható neoreneszánsz épület műszakilag a korszak legmodernebb színház- és hangtechnikai színvonalán állt. Budapest legimpozánsabb városképi eleme azonban maga az Andrássy út és az azt lezáró Hősök tere. A Budapest főútvonalának szánt egykori Sugárút mentén pazar paloták és villák épültek, az útvonal alatt pedig a kontinens első földalatti vasútja közlekedett 1896-tól. A főváros intenzív építészeti átalakulását a közelgő 1896-os milleniumi ünnepségek is sürgették. A honfoglalás ezeréves évfordulóját ünneplő nemzet a pesti Városligetben rendezett országos kiállítással emlékezett meg az országalapításról.

Ybl Miklós: a budapesti Operaház, 1876-84.

A hatalmas rendezvény számára méltó környezetet kellett építeni. Az út végén lévő Hősök terét kétoldalt egy-egy újonnan épült múzeumépület zárja le, a Szépművészeti Múzeum és a Képzőművészeti Társulat egykori kiállítóhelye, a Műcsarnok, miközben a Városliget felé egy hatalmas kolonnád határolja le a teret. A tér és a rajta lévő épületek terveit Schickedanz Albert készítette. A szobrászati koncepció Zala György műve, s részben ő az alkotója is az alakoknak. A hét vezér szobra és nemzet nagy uralkodóinak szobraival díszített galéria csak jóval az első világháború után készült el. A csoportból elsőként a középen magasló oszlopon álló Gábriel arkangyal szobra került helyére, 1901-ben.

A budapesti Andrássy út a Hősök terével. Millenniumi emlékmű: Schickedanz Albert – Herzog Fülöp, 1898-1902

A politikai reprezentáció két legnagyobb szabású építészeti vállalkozása az 1881-es pályázatban meghirdetett új parlament épülete, illetve a budai királyi palota átépítése volt. Steindl Imre neogótikus, kupolás Országházában 1896-ban ülésezett először az országgyűlés, az az épület teljes befejezésére 1904-ben került sor. Az Ybl Miklós és Hauszmann Alajos által tervezett, s 1893-tól újjáépülő Budavári Palota befejezési munkáit pedig az első világháború utáni válság akasztotta meg. A nagy építészeti láz a régi épületeket sem kerülte el. A historizmus szellemének megfelelően a több stílusperiódusban épült műemlékeket az eredeti állapotukban kellett helyreállítani. Így került sor számos középkori emlék „hiteles” helyreállítására, ami alatt a XIX. századi ízlés szerint helyesnek elképzelt gótizáló vagy romanizáló átépítést kell értenünk. Pécs székesegyháza, vagy a budavári Mátyás-templom szinte teljes mértékben a XIX. századi átépítés stílusát viseli magán. A műemlékek megmentését , felújítását az 1881-ben alapított Műemlékek Országos Bizottsága koordinálta.

Írta: Bellák Gábor

Forrás: Bellák Gábor – Jernyei Kiss János – Keserű Katalin – Mikó Árpád – Szakács Béla Zsolt – Magyar művészet (250-252. oldal Corvina Budapest, 2009 ISBN: 9789631358711

A Kiadó engedélyével