Paszabi szőttes

Közzétette:

 

 

 

A Paszabi szőttes kialakulása

A szőttes kialakulásának első lépései a Tisza-vidék szabályozásának időszakára vezethető vissza. A kender feldolgozását vízpartokon kezdték, az áztatással. Legfőbb színtere e munkálatnak a Tisza-szabályozás után kialakult Holt-Tisza. Minden család maga állította elő a ruházatát, a háztartásban használt fehérneműt. A fehérítésre váró rostokat már nem vitték messzire a falutól, ezt a műveletet az érparton folytatták. A törővel, tilolóval, gerebennek feldolgozott kenderkóc az orsókon, rokkákon – fonókban lettek szövésre alkalmas paszabalapanyaggá. Ebből a munkásságból alakult ki községünk nevezetessége, a PASZABI SZŐTTES. S hogy létrejött, annak egy nagy „család” volt az értelmi szerzője. E nem mindennapi közösség „atyja” Kiss Lajos volt. A család „külső” tagjai között megemlíthetjük Ortutay Gyula akadémikust, Móricz Miklóst (Zsigmond öccsét), de alkalmanként idelátogattak a híres pataki tanárok is. A tudományos igényű gyűjtést a formakincsek közzé adása követte. A 30-as évek vége felé az ország igen összekuszált gazdasági és politikai helyzetében a közoktatás keretén belül nyílt lehetőség a népi hagyományok megőrzésére, tovább-bővítésére.

1938. november 8-án Turi Margit vezetésével „magyar kézimunka” tanfolyam indult a helyi iskolában. Turi Margittal, aki igen nagy szakértelemmel, odaadással és elhatározással arra törekedett, hogy ebben a kis faluban munkahelyet teremtsen lányainak. Járta az országot, bemutatta szőtteseinket, paszab2kapcsolatokat teremtett híres emberekkel. Azt akarta, hogy az, amit a paszabi lányok készítenek, eljusson mások lakásába is. Kapcsolatai révén külföldi kiállításokon is részt vettek, ahonnan már megrendelések is érkeztek és ezzel indult útjára a „paszabi szőttes”. A paszabi szőttesek jellemző színezése fehér vagy nyers alapon a piros fekete, vagy piros kék színezés. Később, a divat változásával már az egyszerűbb, a csupa fehér, tört fehér, nyers színezés is megjelent, amit egyszerűsége miatt még ma is nagyon kedvelnek. Mintáink virág alakúak és nevűek: bazsarózsás, szegfűs, tulipános, gyöngyvirágos, koszorús, árvácskás, almavirág, rózsás, de vannak geometrikus és figurás mintáink is.

paszab3A híres paszabi szőttes évszázados hagyományként vált részévé az itt lakók életének. A gondos kézimunka és a máshol nem látott gazdag motívumvilág tette világhírűvé, mely az itt élők képzeletbeli és érzelmi gazdagságát tárja a nagyközönség elé.

A paszabi szőttesnek a Magyar Értéktárba történő felvétele hozzájárulna a magyar népi iparművészet népszerűsítéséhez, kézműves népi hagyományaink megőrzéséhez, továbbéléséhez.

A településen évente megrendezésre kerülő Paszabi Szőttes Napok rangját emelve a kulturális értékmegőrzésen túl, a turisztikai és gazdasági jelentőségének növelése sem elhanyagolható szempont, mind helyi, térségi, mind országos szinten egyaránt.

paszab4

 

Szövőműhelyek Magyarországon

 

A film ismeretterjesztő és oktatófilm. Tizenöt helyszínen mutatja be a szövést eredetétől a fonalkészítésen keresztül a felvetéseken át, a népi vászonszövést a csomózott, szőnyegig és a goblein szőnyegig. Célja, hogy a filmben lévő ismeretanyaggal kedvet teremtsen a szövés iránt érdeklődőknek, és e csodálatos mesterségben tevékenykedő alkotóknak.

Forrás: Magyar Művészeti Akadémia, Magyar Értéktár – Hungarikumok Gyűjteménye

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s