A Halászbástya építője

Közzétette:

 

 

schulek frigyesSchulek Frigyes (Pest, 1841. nov. 19. – Balatonlelle, 1919. szept. 5.): építész, műegyetemi tanár, a magyar eklektikus építészet jelentős egyénisége.

Schulek Frigyes felvidéki, szepességi családból származott. Édesanyja Zsigmondy Auguszta, édesapja Schulek Ágoston kereskedő, akkori értelembe véve közgazgdász. Kossuth Lajos pénzügyminisztersége idején a minisztérium osztálytitkára is volt. Az 1848-49-es szabadság harc idején Schulek Ágoston a kormánnyal együtt Debrecenbe tette át hivatali székhelyét, majd visszatért Pestre. Érintettsége okán, a szabadságharc bukását követően nem kívánatos személlyé nyilvánították, és családjával együtt újból Debrecenbe költözött.

Schulek Frigyes diákéveinek jó részét Debrecenben töltötte, majd 1857-től a pesti főreál iskolában fejezte be tanulmányait. Fiatal korától fogva tudatosan készült az építészeti pályára. Az iskolai szünidőkben kőmüves- segédként helyezkedett el, hogy kitanulja mesterségének kézi művességét. Kőmüvesgyakorlati felkészültségéről bizonyítványt is kapott 1861-ben, a budai Polytechnikumban.

Kőművessegédként ment Bécsbe, ahol az opera tervezőinél, majd egy mesteriskolában tanult, részt vett a regensburgi és az ulmi dóm befejezési munkáiban. Itáliai tanulmányút után tért haza, egy ideig Steindl Imre irodájában alkalmazták, majd a budapesti Mintarajziskola tanára, Steindl halála után a műegyetemen a középkori építészet tanára lett.

1873-tól neogót stílusban teljesen átépítette a budavári Mátyás-templomot, a munkálatok az 1896-os millenniumi ünnepségekre fejeződtek be. Schulek a templomot először a kölni dóm mintájára kéttornyosra akarta átalakítani, de végül meg kellett elégednie az egytornyos változattal. Az épületnek majd minden kövét kicserélték vagy átfaragták, kiirtva a barokk utolsó nyomait is. Ahol nem volt támpont, ott Schulek tervezett új részleteket, mint a déli homlokzat elemeit, az előcsarnokot vagy a díszes, áttört toronysisakot. Az eredeti alaprajzon is módosított, helyreállítva a Gara-kápolnát (ma Szent István-kápolna). Az épület belsejét színes üvegablakokkal, gazdag, geometrikus falfestéssel és faliképekkel díszítette – utóbbiak Székely Bertalan alkotásai. A Mátyás-templom egy korábban sosem volt, ideális gótikát jelenít meg, a hatást az építész azzal is fokozta, hogy a szomszéd épületek helyére megépítette a neoromán Halászbástyát. Ez Schulek szerint “a magyar eszmevilágnak emel maradandó várat”, széles lépcsője megnyitja a város felé az együttest.

Halászbástya_BudapestIsmert neoromán alkotásai még a szegedi evangélikus templom, a János-hegyi Erzsébet-kilátó (Klunzinger Pállal), a pécsi Zsolnay-emlékmű és a szegedi fogadalmi templom terve – ezt módosítva Foerk Ernő fejezte be 1930-ban. Schulek számos középkori műemlék helyreállítását végezte el, a kor elveinek megfelelően nem megőrzésre, hanem neogót vagy neoromán stílusú átépítésre törekedve, a nemzeti romantika eszméjének jegyében. Ő restaurálta egyebek között a lőcsei városháza második emeletét és pártázatát, az eperjesi Szt. Miklós-, a nagybányai Szt. István-tornyot, a kisszebeni, az ákosi és karcsai templomokat. A visegrádi vár maradványait is ő konzerválta, s rekonstruálta a Salamon-tornyot.

1889-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1917-ben rendes tagja. 1919. szeptember 5-én halt meg Balatonlellén. Fia, Schulek János építészmérnökként apja tevékenységét folytatva restaurálta a Mátyás-templomot és feltárta a visegrádi Mátyás-palotát.

Halászbástya, Budapest

 

Budapest I. kerületében, egy régi erődítmény helyén, 18. századi várfalakra épült fel 1895-1902 között az új Halászbástya, ami sosem szolgált védelmi célokat. Schulek Frigyes tervezte. Hét tornya a hét honfoglaló vezért szimbolizálja.

A Budai vár egyes falszakaszainak védelmét a középkortól az egyes céhek látták el. A hagyományok szerint ez a falszakasz a halászok őrizetére volt bízva. Az eredetileg a XVIII. században, a korabeli haditechnikának megfelelő megtört vonalú, ágyúbástyás várfalat a Mátyás templom restaurátorának tervei szerint építették át neoromán, romantikus stílusban. A neogótikus építmény a budapesti városképben meghatározó jelentőségű. Schulek Frigyes a Duna felé kiugró nagy tornyot – melynek Híradás torony a neve – hangsúlyossá tette. A tornyok között pedig megalkotta a ma már az ő nevét viselő nagy díszlépcsősort (főlépcsője márványból rakott).

A bástya udvarának közepén Szent István király, míg a bástya lábainál a Ferenc József által ajándékozott Hunyadi János-szobor és a kolozsvári Szent György-szobor másolata található. A bástya alatt megtalálták a XV. századi Szent Mihály kápolna és a középkori várfalak maradványait, melyek meg is tekinthetők.

halászbástya_2

Március 15-október 15. között reggel 9-től este 11 óráig belépő ellenében, más időpontban szabadon látogatható. (A Szt. István szobortól jobbra álló bástyatorony alatt fizetős toilette található.)
A Halászbástyáról élvezhető panoráma
A látogató majdnem 200 fokos panorámát élvezhet innen.

Baloldalt (Észak felé) a Budai-hegyek csúcsai látszanak, a legközelebbi a lankáival a Dunára lefutó Hármashatár-hegy. A hegyek alatti Duna-szakaszon a Margit-híd megtört vonala, és mögötte a Margit-sziget zöldje látszik. A sziget a főváros második legnagyobb parkja, sport létesítményekkel, uszodával, termál- és gyógyfürdővel, szabadtéri színpaddal és számos műemlékkel.

Szemben, a túlsó parton az Országház Duna-parti nagy épülete dominál, mellette északról a nagy fehér épület ma a képviselők irodáinak ad helyet. A szocializmus idején ez volt a budapesti “Fehér Ház”, a Magyar Szocialista Munkáspárt központi székháza. A Széchenyi rakpart szép épületei után, a Lánchídnál a Roosevelt tér épületei, délebbre a szállodák tűnnek fel.

A közeli épületek tetői felett ide látszik kissé távolabbról a Bazilika kupolája, a Hősök terén álló obeliszk teteje, a Városliget zöld foltja, a Puskás Ferenc Stadion reflektor oszlopai, sőt még messzebbről a horizontot lezáró Gödöllői-dombvidék hullámos gerince is.

Délre a kilátást a város legszebb és legöregebb hídja, a Lánchíd zárja, mögötte csak körvonalaiban láthatók a többi hidak és a város déli része. Közvetlenül alattunk, a budai oldalon a Víziváros épületei, templomai láthatók, közülük is messze kiemelkednek a Szilágyi Dezső téri református templom tűhegyes tornya és a Batthyány téri Szent Anna templom 36 méter magas tornyai.

 

Források: Magyaralmás Online, Utazom.com

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s