A magyar katolikus egyház november 13-án tartja a Magyar Szentek és Boldogok Emléknapjá-t, mindazokét, akiknek ereklyéit a magyar templomokban tisztelik, magyar földön születtek vagy Magyarországhoz kötődnek: a kanonizált szentek és boldogok mellett azokét is, akiknek nincs külön ünnepük, a hétköznapok ismeretlen hősei, szentjei, vértanúi. Eredetileg november 6-án volt az egyházmegye ereklyéinek ünnepe, majd 1984-ben a Magyar Katolikus Püspöki Kar határozott – a II. vatikáni zsinat liturgikus rendelkezései nyomán – a november 13-i ünnep bevezetéséről. Ez tulajdonképpen egy külön magyar Mindenszentek-ünnep.
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség
“Áldott az a nép, melynek vannak szentjei, és amely tiszteli azokat,
mert mindenkor áthatja az isteni áldás és szeretet.”
/II.János Pál pápa/
“Árpádházi Szentek, szent Magyar Királyok, áldva, kegyelettel gondolunk ma rátok, virrasztó szemekkel könyörgünk hozzátok, szent csodáitokkal mentsétek hazánkot, szétszéledt népünköt, szép Magyarországot. Isten-verte rosszak Mennyt tagadó bűne! Mivé lett “Király Úr” ezeréves műve? Hol Imre erénye? László bárotsága? Erzsébet jósága – Margit mártirsága… Piroska példája? – Árpád drága vére. Áldva néz fel Rátok fel a magas Égbe mai magyaroknak szétszórt árva népe. Árpádházi Szentek, szent Magyar Királyok, áldott ősök sora! Áldva nézhet rátok, védelemben felnőtt népes Európa.”