Száz éve született Határ Győző

Közzétette:

Határ Győző, Kossuth-díjas író, az MMA posztumusz tiszteleti tagja születésének 100. évfordulója alkalmából irodalmi estet Hatar Gyozorendez a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozata, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Digitális Irodalmi Akadémia és a Magyar Írószövetség.

Köszöntőt mond: E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Mezey Katalin, az MMA rendes tagja, az Irodalmi Tagozat vezetője és Szentmártoni János, az MMA levelező tagja, a Magyar Írószövetség elnöke
Helyszín: Petőfi Irodalmi Múzeum (1053 Budapest, Károlyi u. 16.)
Időpont: 2014. november 12. (szerda) 17 óra
Műsor:
HATÁR GYŐZŐ EMLÉKEZETE

Előadó: Bogyay Katalin nagykövet, az UNESCO Közgyűlés 36. ülésszakának elnöke

HATÁR GYŐZŐ BREVIÁRIUMÁBÓL
felolvas és a műsort vezeti: Oberfrank Pál, az MMA rendes tagja

ÜVEGGOLYÓ
Versszínpadi összeállítás Határ Győző műveiből
Közreműködnek: Tallián Mariann, Lázár Balázs, Lux Ádám
Szerkesztette, rendezte: Wiegmann Alfréd

A rendezvény meghívója innen tölthető le.

Határ Győző 1914. november 13-án született Gyomán. Eredeti neve: Hack Viktor. 1946-ban magyarosított, első verseskötete még az eredeti nevén jelent meg.
Apja, Hack Vilmos a gyomai Kner nyomda alkalmazottja volt, a családot azonban – férje első világháborús rokkantsága miatt – az anya, Túri Mária Margit tartotta el.
Határ Győző a Markó utcai Főreálban érettségizett, majd a budapesti Műegyetem Építészmérnöki Karán szerzett diplomát, miközben a Zeneakadémián is hallgatott órákat. Szigorló mérnökként Hajós Alfréd mellett dolgozott, ezt követően a Közmunkatanácsnál állt alkalmazásban. Ekkor már első regényeit írta.
1943-ban részt vett egy államellenes szervezkedésben, ezért összeesküvés vádjával letartóztatták. A Haditörvényszék első fokon felségárulásért halálra ítélte, amit 12, végül 5 évre mérsékeltek. Sátoraljaújhelyre került, ahonnan 1944 őszén megszökött. Az ostromot Budapesten egy Wallenberg-házban élte túl.
1945 és 1947 között a budapesti UNRRA-misszió alkalmazásában építészként dolgozott. A szervezet megszüntetése után fordításból, és mások számára név nélkül végzett munkákból tartotta fenn magét. Irodalmi műveinek megjelentetésére nem volt remény.
1950 elején Triesztbe akart elmenni, de a határon – ekkor már határsáv volt – elfogták és tiltott határátlépésért elítélték. Több börtönt is megjárt, s a miskolci Egyetemváros építésében is részt vett. Miután 1952-ben kiszabadult, egy tervezőirodában dolgozott, majd az írószövetség Műfordítói Szakosztályának tagja lett.
1956 tavaszán ismerte meg Prágai Piroskát, későbbi feleségét, akivel 1956 decemberében elhagyja az országot és Londonban telepedtek le. Itt Határ a BBC Magyar Osztályának munkatársa lett, nyugdíjazását követően pedig a Szabad Európa Rádiónak dolgozott.
Dél-londoni végleges otthonukban sűrűn szerveztek irodalmi esteket, szoros kapcsolatot tartottak az emigráció különböző irodalmi köreivel. A hetvenes évek végétől egymásután jelentek meg művei.
Egy évtizeddel később hazai kapcsolatai is helyreálltak. 1988 áprilisában Kabdebó Lóránt kérdéseire válaszolva londoni otthonában magnóra mondja életútját. 1989 őszén látogat haza első ízben hivatalosan. 75. születésnapja alkalmából a Magyar Köztársaság Aranykoszorúval Ékesített Csillagrendjével tüntetik ki. 1990-től haláláig szinte minden könyvhétre hazajön, szerzői esteket tart, dedikál. 1991. március 11-én Kossuth-díjat kap. 1993-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjává választja. 1994-ben szülővárosa, Gyomaendrőd díszpolgárává avatja. Ugyanez évben a Miskolci Egyetem díszdoktori címet adományoz neki. 1994. június 16-án megkapja az angol királynő engedélyét az érdemrendek viseléséhez. 1998-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának rektorától átveszi arany- és gyémántdiplomáját. Tagja volt a Magyar Művészeti Akadémiának. 2005 őszén a Magyar Írószövetség Elnökségének örökös tagjává választották.
Az 1989–90-es fordulat óta rendszeresen publikált hazai folyóiratokban. Többször lépett fel vidéki városokban, sőt Kassán és Pozsonyban szervezett előadóesteken is. Neve fokozatosan ismertté vált a szélesebb közönség előtt; kialakult hazai olvasótábora. Könyvei sorra megjelentek különböző hazai kiadóknál; haláláig hatalmas szellemi frissességgel dolgozott, figyelemmel kísérte mind a politikai, mind az irodalmi élet jelenségeit. Naprakész publicisztikával állást foglalt vitás kérdésekben s tanácsaival, véleménye nyilvánításával hozzájárult a művészeti élet anomáliáinak tisztázó rendezéséhez. 90. születésnapját az Írószövetség szép rendezvénnyel ünnepelte; a 2005-ös könyvhéten több új kötetét dedikálta, könyvbemutatóin részt vett.

Forrás: Magyar Művészeti Akadémia

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s