Megújul a Szigligeti Alkotóház

Közzétette:

 

 

szigliget_nyugatihomlokzatvarralSzeptembertől száz évvel ezelőtti állapotában láthatjuk ismét a Szigligeti Alkotóházat, az egykori Esterházy-kastélyt, amely 1952-től Bölöni György író kezdeményezésére vált az írók és a költők egész évben működő alkotóháza.

A ma alkotóháznak használt Veszprém megyei kastély 15. századi alapokra épült 1780 táján, majd 1815-ben építették át először. 1916-ban került gróf Esterházy Pál tulajdonába, aki szintén igényeinek megfelelően átalakíttatta. 1952-től lett magyar irodalmi alkotóház, amit a rendszerváltás óta a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány üzemeltet. 30 vendégszoba, összesen 75 férőhely szolgálja a művészek (már nem csak az írók) kényelmét. Az egyik helyiségben bekereteztek egy irodalomtörténeti jelentőségű falrészletet, amelyen – többek között – Pilinszky János, Nagy László és Örkény István aláírása látható.

A kilenchektáros park a Tapolca-patak mentén ősfáival védett terület, ahol nyáron koncerteket is tartanak. A bájos Ófalu szinte minden portáján lehet szigligeti borokat kóstolni. Népszerű kirándulóhely a Balaton nyugati partján lévő kis falu.

Szigliget vára 19. sz.Szigliget vára 19. századi festményen

A legnépszerűbb látnivaló azonban a Tapolcai-medence dél-nyugati részén álló szigligeti vár. Egykor szigeten állott. A tatárjárás után, 1260 körül a pannonhalmi bencések építették a hegytetőre a kettős tornyot egy palotaszárnnyal. IV. Béla királyunknak megtetszett a hely, ezért cserét ajánlott fel érte a bencéseknek. 1441-ben I. Ulászlónak már nem kellett, tehát elajándékozta, utána került az Újlakiak kezére. 1531-ben ugyan Habsburg Ferdinánd Török Bálintnak adta, aki kénytelen volt ágyúkkal fenyegetve bevenni a várat. A török megszállás idején végvárként működött Magyar Bálint parancsnoksága alatt. Később a nemesi Lengyel család uralta, ám a család elszegényedett, a várat magára hagyta, és inkább a völgyben lévő faluban épített kúriát. A 16. század végén a somogyi partokon hajózó pogány seregek fosztogatták. A 17. században villámcsapás végzett a tornyokban felhalmozott lőszerrel, s ettől a vár leégett. 1702-ben I. Lipót császár a többi magyar végvárral együtt végleg leromboltatta. Köveit pedig a környék lakossága széthordta az építkezéseihez.

Az alsó és a felső várfalakat a 20. században többször megerősítették, de igazi felújítása 2013-ban fejeződött be uniós forrásokból. Részlegesen be is fedtek egyes területeket, amelyekben kovácsműhelyt és vártörténeti kiállítást nyitottak minden korból származó fegyverekkel, vértekkel. Ma büfé, pénztár, emlékárusok, nyáron naponta várjátékok szórakoztatják a meredek csúcsra felkapaszkodó turistát.

Szigliget váraSzigliget vára ma

Innen pompás kilátás nyílik a Balatonra, a tapolcai tanúhegyekre, környék szőlőültetvényeire A várterület egész évben látogatható, nyáron 8-20 óráig, ősszel és télen rövidebb nyitva tartással üzemel. A belépő felnőtteknek 600.- forint, gyerekeknek 18 éves korig 300.- forint.

Dobi Ildikó – EuroAstra

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s