Székely életek – Balás Jenő

Közzétette:

 

 

Sokan voltak azok a székelyek, akik vérrel vagy tollal beírták nevüket működésükkel az emberek emlékezetébe. Nehéz kiválogatni, hogy kik is azok, akik leginkább említésre méltó szerepet töltöttek be. A következőkben bemutatandók közé azokat a már nem élő székelyeket válogattuk ki, akik nemcsak kiemelkedők voltak, hanem kezdeményező vagy magas szintű munkálkodásukkal igen értékeseknek látszanak. Éppúgy, mint ahogy a helytörténeti, köztörténeti adatok sem merítik ki a megismerhető anyag teljességét, az életrajzi adat is csak szemelvényes. Több vastag kötet sorozatára volna szükség ahhoz, hogy minden ide vonatkozó ismeret leglényegesebb része bemutatható legyen.

Balás Jenő bányamérnök, kutató

Gyergyóremetén született 1882-ben. A Birtók ragaztéknevű családból származott; a faluban ugyanis annyi Balás volt, hogy a legtöbb család ragaztéknevet baljenokapott. Középiskoláit Székelyudvarhelyt végezte, majd a budapesti Műegyetemen és Selmecbányán tanult tovább. Először az államvasútnál, majd a Rimaszalánk-üzemnél helyezkedett el mérnökként. 1912-ben önálló mérnöki tevékenységbe kezdett: megpróbálta a kis ércbányákat tömöríteni. Egy ideig saját bányája is volt. Az első világháború során az erődépítésben vett részt. A háború után az Országos Központi Árvizsgáló Bizottságnál, majd mint az Országos Munkaügyi Tanács tagja tevékenykedett. Időnként nagy vagyonhoz is jutott, de ez, amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is forgácsolódott, mert a pénzzel nem tudott bánni. A bőség napjait nemegyszer az ínség napjai váltották fel életében.

A kutatás szelleme tüzelte, hogy feltárja a hegyek rejtett kincseit. 1920-ban a Vértes és Bakony hegységben ő fedezte fel a bauxit-lelőhelyeket. 1934-ben a budapesti hévizek hidrológiájának rendszerét, majd a Velencei-tó rendezési tervét dolgozta ki, a Balaton és a Sió szabályozását tervezte meg nagy vonalakban.

Balás Jenő elévülhetetlen érdeme, hogy ő indította el Magyarországon a bauxitbányászatot és így az ország egyik legnagyobb természeti kincse napvilágra került.

A kitűnő mérnök 1938-ban halt meg.

Emléke: 1996-ban a csutakfalvi iskola felvette a nagy kutató nevét. A névadó ünnepélyen rész vettek az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, a Szakminisztérium, a székesfehérvári Alumíniumipari Múzeum, valamint a mosonmagyaróvári és kecskeméti Színesfémipari Üzemek Küldöttsége.

Balás_Jenő_Iskola

1998-ban Gánt község önkormányzata Balás Jenő szellemi örökségének ápolásaként Emlékszobát létesített és emléktáblát helyezett el. Az ünnepségen részt vett a remetei önkormányzat és az iskola küldöttsége.

1999 szeptemberében az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület és Tapolcai Bauxit RT. a csutakfalvi iskola épületén emléktáblát helyezett el Balás Jenő domborműves alakjával.

Szerző: Balás Gábor – A Székelyek nyomában (342. oldal) Panoráma, 1984 ISBN 963 243 253 3 ISSN 0133-7327

Illusztráció: A róla elnevezett iskola Gyergyóremetén

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s