Janus Pannonius ábrázolásai

Közzétette:

 

– rövid összefoglalás –

A Pécsett, 2009. június 5-én bemutatott, Kustár Ágnes által készített arcrekonstrukció
janus_siremlek_kicsi
Janus Pannonius valós, vagy vélt síremléke a pécsi székesegyházban
Fendt, Tobias: Monumenta sepulcrorum. Vratislaviae, 1574. (22. számú metszet)

Az emlékművön látható, Janus által írt sírvers nyersfordítása a következő: Itt nyugszik Janus, aki a honi Dunához elsőként vezette, a Helikonról, a babérkoszorús istenasszonyokat [= a Múzsákat]. Irigység, legalább ezt a megnevezést engedd meg az eltemetettnek! Gyűlöletnek síremléken nincs helye.

A kutatók két adatra támaszkodva gondolják azt, hogy Janus Pannoniusról készült egykor ábrázolás. Az egyik adatot maga a költő szolgáltatta Mantegnát dicsőítő versével, amelyben elmondta, hogy őt egy párosképen Galeotto Marzióval együtt festette le a híres padovai mester. A vers kezdete az ókori Apellesra utal, aki Nagy Sándort barátjával, Hephaistionnal együtt festette le. A párhuzam érdekes, hiszen Hephaistion valószínűleg idősebb volt éltig tartó barátjánál, Nagy Sándornál, akivel gyermekkoruk óta ismerték egymást, hiszen mindketten Aristoteles tanítványai voltak. Galeotto is idősebb volt barátjánál, Janusnál, és mindketten a veronai Guarino tanítványai voltak.

JANUS PANNONIUS

Laus Andreae Mantegnae pictoris Patavini, MCCCCLVIII. (részlet)

Qualem Pellaeo fidum cum rege sodalem
Pinxit Apelleae gratia mira manus,
Talis cum Iano tabula Galeottus in una
Spirat, inabruptae nodus amicitiae…
Mantegna padovai festő dicsérete, 1458.
(Kálnoky László fordítása, részlet)

Mint ahogy Appelles csodaszép képén a királlyal,
Nagy Sándorral együtt ott van a régi barát,
Úgy van Janusszal most egy táblán Galeotto,
Szét nem tépheti már semmi erő frigyüket.
Mantegnám, kegyedet meghálálhatja-e Múzsánk,
Érdemeid teljét éneke zengheti-e?
Képeden élni fog arcunk sok-sok századon által,
Bár testünket a föld mély öle nyelte be rég.
Képeden, álljon bár a világ roppant tere köztünk,
Mégis szomszédok, mégis együtt lehetünk.
Más-e vajon festmény-arcunk és más a valódi?
Egy a különbség csak: néma a kép ajaka.
Képmásunk a tükör hívebben vissza nem adja,
Sem kristálypatakok hártyaszerű üvege…

A másik adat Giorgo Vasarinak (1511–1574) az olasz művészek életrajzait tartalmazó művére (Vita di Andrea Mantegna pittore Mantovano) támaszkodik, ahol, Mantegna pádovai freskója kapcsán, ezeket írta a XVI. századi szerző: „Vi ritrasse anco messer Bonramino cavaliere, e un certo vescovo d’Ungheria, uomo sciocco affatto, il quale andava tutto giorno per Roma vagabondo e poi la notte si riduceva a dormire come le bestie per le stalle.” – Ott [a padovai Szent Kristóf freskón] lefestette messer Bonramino lovagot, és egy bizonyos püspököt Magyarországból, egy teljesen hóbortos embert, aki egész nap Rómában kószált, és azután éjszaka az istállókba húzódott vissza aludni, mint a barmok.
Nos, sokan úgy gondolják, hogy az a bizonyos magyar püspök nem lehetett más, mint maga Janus Pannonius! Padovában az Eremitani nevű templomban, az Ovetari kápolnában látható a Mantegna által festett Szent Kristóf-legendát bemutató freskósorozat. Balogh Jolán, a híres művészettörténész, az 1930-as évek elején választotta ki azt a freskón látható ifjút, akiben Janus alakját vélte felfedezni. Ez a hipotézis lett a leginkább elfogadott, hiszen a későbbiekben ezt a padovai arcot közölték a legtöbbször Janus arcmásaként. Sőt, Borsos Miklós pécsi szobra kivételével, a szobrászok, festők, grafikusok mindig e kép alapján készítették el a maguk Janus-ábrázolását.
Tóth István 1970-es évekbeli felvetése, amely egy ma Washingtonban őrzött képet tartott Janusénak, nem aratott sikert. A bécsi Plautus-kódexben levő ifjú képmása, a padovai freskó után, a másik leginkább elfogadott, Janussal azonosított ábrázolás. A XX. század végén Marianna Birnbaum a Paul Getty Múzeum egyik, talán Mantegna által festett táblaképén vélte felfedezni Janus profilját. Sem a középkori eredetű, homokkőből készült pécsi püspökfej, sem a Pécsett talált, XVIII. századi plakett, mint Janus ábrázolás, nem vehető komolyan.

Feltételezett, ám nem hiteles Janus Pannonius-képmások

janus001_b  janus002_b

 

Mantegna: Trasporto del corpo di San Cristoforo decapitato (c. 1457) freskórészlet (Padova, Chiesa degli Eremitani, Cappella Ovetari) Mantegna (1431-1506): Férfi képmása. Táblakép, cc. 1470. (Washington, The National Gallery of Art)

A XIX. század elején készült az alábbi illusztráció, amely azt az eseményt jeleníti meg, amikor a Pécsre látogató Mátyás királynak a papok megmutatták Janus Pannoniusnak az altemplomban rejtegetett, temetetlen holttestét. Ekkor, a kép alá írtak szerint, „Kigördült a szánás könnye a jó Fejdelem szemeiből.”

nemzeti_plutarkus_b

Kölesy Vince–Melczer Jakab: Nemzeti Plutarkus. I. kötet. Pest,

1815. A bécsi Johann Georg Mansfeld rézmetszete Buck József

pécsi rajztanár képe alapján

1991-ben a pécsi székesegyház altemplomában, a Kárpáti Gábor régész által végzett ásatáson, szurkos koporsó nyomai között, II. Pál pápa bullájával együtt találták meg azt a csontvázat, amelyről joggal hihető, hogy Janus Pannonius holttestének maradványa. A koponyáról számítógépes arcrekonstrukció készül. Talán ennek köszönhetően nyerhetünk majd a nagy humanista költőről elfogadható ábrázolást.

koponya_b
Janus Pannonius koponyája

Szentmártoni Szabó Géza
irodalomtörténész

 

Forrás:  http://www.januspannonius.hu/html/jp_abrazolasok.htm#eleje

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s