A József Attila-kultusz kezdetei

Közzétette:

 

 

1905. április 11. – Budapesten megszületett József Attila

A József Attila-kultusz kezdetei

Halálának hatása egyedül Petőfiéhez mérhető irodalmunk történetében. 1937 decemberében egyetlen hónap alatt annyi nekrológ jelent meg róla, amennyi cikk a köteteiről összesen. S nem annyira a cikkek száma szorul magyarázatra, mint inkább a nekrológoké. Lehet, hogy Arthur Koestlernek volt igaza, aki József Attila nekrológjában azt írta: a magyar írótársadalom hirtelen rádöbbent felelősségére, s most megpróbál vezekelni.jozsef-attila-2._250x176

Bajcsy-Zsilinszky Endrétől Berda Józsefig, Déry Tibortól Gelléri Andor Endréig, Kodolányi Jánostól Radnóti Miklósig, Cs. Szabó Lászlótól Szabó Zoltánig mindenki elsiratta, aki valamit is számított. A szélsőjobboldali sajtót nem számítva példátlanul egyöntetű és elismerő a megítélés. Németh László és Kassák Lajos felülvizsgálják korábbi véleményüket. Illyés Gyula cáfolja, hogy József Attilával verseket írtak volna egymás ellen. A kommunista Sándor Pál, aki 1934-ben a Társadalmi Szemle társszerkesztőjeként cikket rendelt a Külvárosi éj című kötet ellen, most, 1940-ben saját kiadásában jelenteti meg a költő szemléletét elemző-méltató tanulmányát, Az igazi József Attila címmel. S kezdetét veszi a bűnbakkeresés is, hogy a költő tragikus sorsáért ki a felelős; a vádlottak padjára ültetik Horger Antalt, Babits Mihályt, Illyés Gyulát, kommunista elvtársait, pszichológusait (köztük Bak Róbertet – illetve Szőke György szellemes szójátékával élve: „Bűnbak” Róbertet – is), kávéházi barátait, akik éveken át zsidó marxizmussal és freudizmussal tömték a fejét.

Az irodalmi-szellemi élet kiválóságainak csetepatéja nyomán föltámad a szélesebb közönség érdeklődése is a költő és életműve iránt. Másfél évvel a Nagyon fáj lehangoló kudarca után, 1938 májusában megjelenik a könyvnapra Németh Andor szerkesztésében, a Cserépfalvi Kiadónál József Attila Összes versei és válogatott írásai, s teljes diadalt arat. A felé forduló közfigyelem nyomására (és a konjunktúrát kihasználandó) sorra jelennek meg az emlékezések; József Jolántól, Galamb Ödöntől, Bányai Lászlótól és Németh Andortól könyvterjedelmű életrajzi írások. József Jolán plasztikus képet rajzol öccse gyermek- és ifjúkoráról, Németh Andor pedig barátja Medáliák-korszakáról, a költő húszas évek végi tájékozódásáról mond el fölbecsülhetetlen fontosságú epizódokat. Gyorsan terebélyesedő kultuszának még a József Attila posztumusz sikerére féltékeny Erdélyi József alpári támadása sem képes ártani.

 

 

[Ime, hát megleltem hazámat…]
Íme, hát megleltem hazámat,
a földet, ahol nevemet
hibátlanul írják fölébem,
ha eltemet, ki eltemet.
E föld befogad, mint a persely.
Mert nem kell (mily sajnálatos!)
a háborúból visszamaradt
húszfilléres, a vashatos.
Sem a vasgyűrű, melybe vésve
a szép szó áll, hogy új világ,
jog, föld. – Törvényünk háborús még
s szebbek az arany karikák.
Egyedül voltam én sokáig.
Majd eljöttek hozzám sokan.
Magad vagy, mondták; bár velük
voltam volna én boldogan.
Igy éltem s voltam én hiába,
megállapithatom magam.
Bolondot játszottak velem
s már halálom is hasztalan.
Mióta éltem, forgószélben
próbáltam állni helyemen.
Nagy nevetség, hogy nem vétettem
többet, mint vétettek nekem.
Szép a tavasz és szép a nyár is,
de szebb az ősz s legszebb a tél,
annak, ki tűzhelyet, családot,
már végképp másoknak remél.

 

Forrás: http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/

Kapcsolódó tartalom:

József Attila emlékére

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s