Gasztronómiai útitérkép – Michelin-csillagok

Közzétette:

Száz éve annak, hogy egy testvérpár kiadta azon úti térképét, mely az általuk legjobbnak gondolt éttermeket és hoteleket jelölte. Mára a „Vörös Kalauznak” is becézett Michelin könyvsorozat a világ legjobb vendéglátóhelyeit jelöli. A Michelin-csillagokért folyó küzdelem nem meglepő, hiszen az évente megjelenő útikönyv már 700 millió példányban kelt el világszerte.

Az autógumitól az éttermekig

Bizonyára sokan felteszik magukba azt a kérdést, hogy a francia Michelin autógumi vállalatnak mi köze lehet a világ legjobb éttermeihez és a szállodáihoz. Kérem szépen, nagyon is sok. Ugyanis az 1800-as évek végén, Edouard Michelin és testvére André feltalálta a cserélhető gumiabroncsokat. Ennek apropójaként kiadtak egy olyan térképet, mely Franciaország legjobb éttermeit és szállodáit jelölte, abban a reményben, hogy a francia autótulajdonosok majd több száz kilométereket megtéve gyorsabban koptatják gumiabroncsaikat. A kulináris térkép először Párizst és környező városait vette számításba. 1904-től már nemzetközi útikalauzokat is kiadtak, hamarosan Svájc, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, az Egyesült Királyság és még számos más ország is külön kötetet kapott. Maga a vörös borítású, éttermeket és hoteleket összegző könyvek, 1919-ben láttak először napvilágot. A modern technikáknak köszönhetően mára a Michelin cég leányvállalata a ViaMichelin digitális formában is hozzáférhetővé tette az olvasók és az érdeklődők számára a térképet és azok ajánlásait. 2007-től New York és San Francisco éttermei és szállodái is külön kiadványt kaptak, mostanra a Távol-Kelet nagyvárosai is szerepelnek a kötetekben. A kalauzban értékelt és Michelin-csillaggal jelölt vendéglátóhelyek olyan nemzetközi gasztronómiai elismerést kapnak, melyet a világ minden pontján elismerik, így nem csoda, hogy igazi versenyhelyzet fémjelzi az elismerést.

Csillagszórás – hogyan és kik kaphatnak

A Vörös Könyv hitelességét és elismertségét azoknak a névtelen kritikusainak köszönheti, akik naphosszat járják a világot, és identitásukat félretéve kóstolják, illetve a szállodák tekintetében kipróbálják a vendéglátóhelyek minőségét. A kulcsszó itt a minőség. A kritikusok évente 250 éttermet látogatnak meg, szigorú titoktartásban. Az évente megjelenő kalauz egy szimbólumrendszert alkalmaz, melynek segítségével rangsorolja a hotelek és az éttermek komfortosságát és árkategóriáját. A könyvbe bekerült éttermek tehát csillagokat kapnak. Az értékelésnél csak az számít, ami a tányéron van, vagyis a fogásokat jutalmazzák, függetlenül attól, hogy milyen az étterem hangulata, milyen konyhát képvisel, milyen a szolgáltatás, esetleg a teríték. A csillagok szigorúan az ételek minőségét és ízvilágát tükrözik.  Az éttermeket öt szempont alapján ítélik meg: az ételek, az alapanyagok minősége, a fogás ízharmóniája, a konyha eredetisége, hitelessége, az ár-érték arány és a látogatottság aránya. A Michelin kalauzok a turistáknak szólnak, vagyis: az egy csillaggal jelölt étterem kellemes kitérőt ígér, mert kiváló fogásokkal büszkélkedhet, a két csillaggal jutalmazottak megérnek egy hosszabb kitérőt az utazás során, hiszen a kitűnő ételek mellett első osztályú borválaszték várja az odalátogatókat. A három csillag azt sugallja, hogy egy hosszabb utazást is megér maga az a vendéglő, mely ezt a kitűntetést kapta, a rendkívüli konyha, és a feledhetetlen ízkavalkád mindenért kárpótol. A csillagok megléte sajnos nem örökre szól, hiába kapta meg egy étterem a megérdemelt kitűntetést, a ragyogó emblémát a következő évben elvehetik tőle. A kritikusok visszajárnak, és újra és újra ellenőrzik a díjazott vendéglátóegységeket, így egy-egy csillag elvétele, vagy odaadása romba döntheti, avagy az egekig emelheti a szakácsokat, és az éttermeket.  Vannak olyan séfek, akik legendának számítanak, mint például a „Monsieur hatcsillag” becenéven ismert Alain Ducasse, akinek sikerült mindkét éttermével (Plaza Athénée, Louis XV Restaurant) elnyernie a három-három csillagot. Sajnos a csillagok szinte már-már irreális versenyhelyzetet idéznek elő. 2003-ban állítólag egy francia séf, Bernard Loiseau azért lett öngyilkos, mert az a hír járta, hogy elveszít egy csillagot a három közül.

Magyar csillag

Magyarország idén először büszkélkedhet a fénylő csillaggal. A Ráday utcában található Costes étterem a második olyan közép-európai vendéglátóhely, amelyet megjutalmazott a Michelin Guide sorozat. Az elsőt a prágai Allegro étterem kapta. A magyar étterem tulajdonosa, Gerendai Károly szerint a Michelin szakértői már többször tesztelték a jobbnál jobb fogásokat, de nem bízott a sikerben. „Az első csillag nemcsak az étteremnek, a séfnek is szól, ez az ő sikere” – nyilatkozta Gerendai.

2010-ben 55 európai étterem kapott Michelin-csillagot, így jelenleg 271 ilyen hely van Európában. Az évente kiadott kalauz a világhálón is nyomon követhető. A Vörös Könyv igen hasznosnak és hitelesnek bizonyul az utazók számára, így ha éppen világot látunk, – egy zsebkönyvnél alig nagyobb – a gasztronómiai „útitérképet” semmi esetre se felejtsük otthon, mert nagy hasznát vehetjük, általa bizonyosan olyan éttermekbe és szállodákba juthatunk el, amelyeket profi kritikusok kóstoltak végig és próbáltak ki előttünk, így nem lőhetünk bakot.

Jó utat, és jó étvágyat!

Forrás: KépesÚjság.com

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s