Frigyesy Ágnes – Magyarnak lenni büszke gyönyörűség

Közzétette:

Hetedik alkalommal adták át a Szervátiusz Jenő-díjat 2009. november 23-án, Budapesten, a Budavári Hilton Hotel Anjou-termében. Idén e magas rangú elismerésben részesült Bakay Kornél régész-történész, Bardócz Lajos erdélyi származású grafikusművész, valamint Jánó Mihály művészettörténész, a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum képtárának igazgatója.

„Vállalom népem hagyományait, sorsát, történelmét, múltját, jelenét és jövőjét” – idézett az alapítványt létrehozó Szervátiusz Tibor ars poeticájából Gedai István, a Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója, aki Bakay Kornél régész-történész életművét méltatta. – Ebből következik, hogy a Szervátiusz Alapítvány kitüntetettjének is meg kell felelnie e nagyszerű gondolatnak. Egy egészséges társadalomban természetes, hogy értelmisége azonosul népe, nemzete hagyományaival, sőt azt eszközként használva műveli, fejleszti, viszi tovább a cél, az erős nemzettudattal rendelkező magyar társadalom érdekében – mondta Gedai István. Majd így folytatta: – Az a történész, aki ezt az ars poeticát vállalja, nehéz helyzetben dolgozhat, mert egy nemzetellenes hatalom történelemhamisításával találja szembe magát. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy ilyen körülmények között volt egy egyetemi professzor, László Gyula, aki tanítványai közül kinevelt olyan régészeket, akik egyrészt kitűnő képességű szaktekintélyekké váltak, másrészt elfogadták Isten rendelte feladatukat, s tehetségüket, képességüket, lehetőségeiket a nemzet szolgálatába állították. Ezek egyike Bakay Kornél – mutatott rá a méltató. – Bakay Kornél tudományos kutatásainak fő témája a magyarság eredete, őstörténete, a honfoglalás, az állam, majd a királyság alapításának kora. Mert szerintünk Szent István király egy már létező államot emelt a királyság magaslatára.

Bakay Kornél monográfiái közül háromkötetes munkáját – Őstörténetünk régészeti forrásai – emeljük ki. Bakay ebben áttekintést ad mindazon keleti népek emlékeiről, akik az ősmagyarok eredetével kapcsolatban számításba jöhetnek. Legtöbbet a szkítákkal, hunokkal, avarokkal foglalkozik, de nem hagyja figyelmen kívül még a neuralgikus Mezopotámiát sem, és természetesen Belső-Ázsia szinte valamennyi történeti népével foglalkozik. E munka ad részletesen kidolgozott alternatív eredetelméletet a finnugor rokonítással szemben, őseinket az említett népek között keresve. Természetesen – mint minden tisztességes kutató – nem tekinti véglegesen lezártnak, örök igazságnak vitatott megállapításait. De a jövő kutatóit mentesíti az egyetlen út kényszerétől. Ez a munka egyetemi tankönyv is, amely Bakay oktatói tevékenységét is jelzi, fontosnak tartja, hogy az utánunk jövő nemzedék a nemzeti értékrend mellett álljon.

Gedai István laudációjában hangsúlyozta: – Bakay Kornél múzeumvezető is volt, akinek munkájához tartozott a kiállítások rendezése. Témaválasztásában érvényesült az értékmentés, értékátadás. Ezen elv értelmében készült 1988-ban a kőszegi cserkészkiállítás, mely érzékeltette, mit veszített Magyarország, melynek mai polgárai az általános emberi, nemzeti, erkölcsi értékrendet valló, 1948-ban megszüntetett cserkészet nélkül nőttek fel. A Sinkovits Imre nyitotta kiállítás akkor olyan városi esemény volt, melynek híre és hatása kiterjedt az egész országra.

Gedai szerint napjaink nemzettudatát vesztett magyar társadalmában a nemzeti értékrendet képviselő történészek különleges feladata múltunk értékeinek ismertetése, nemzeti létünk megélésének bemutatása. Bakay Kornél ezt az Isten rendelte feladatot is vállalta. Egyik könyvének már a címe (Magyarnak lenni büszke gyönyörűség) is utal céljára: vállaljuk magyarságunkat!

Bakay Kornél életének eddigi munkássága a nemzeti művelődés gyökereit mutatja fel. Ezzel a Szervátiusz Jenő Alapítvány céljának tesz eleget, méltó az alapítvány kitüntetésére.

*

A Szervátiusz Alapítványt Szervátiusz Tibor szobrászművész alapította édesapja, Szervátiusz Jenő születésének 100. évfordulójára. Egyúttal létrehozta a Szervátiusz Jenő-díjat, azzal a céllal, hogy ráirányítsa a figyelmet a Kárpát-medencében születő magyar művészetre. A díjat a kuratórium évente adja át olyan képzőművészeknek, akik a nemzeti kultúra gyökereit felmutató, magas színvonalú művészetet hoznak létre. A formakultúra ugyanis – a nyelv mellett – a legfontosabb identitásmegtartó erő egy nemzet életében: a megmaradás záloga. Két éve felváltva művészettörténész, illetve újságíró is kap alternatív Szervátiusz Jenő-díjat.

Forrás: | 2010-01-04 | admin | – KAPU.CC

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s